Sorozat

Hollywoodi sztárok és egyéb állatfajták – BoJack Horseman

bojackElsőre nehéz lehet elhinni, hogy egy beszélő állatokkal operáló animációs vígjáték jelentősen tágította a filmművészet határait. Pedig valóban így van, a BoJack Horseman a harmadik évadára minden idők egyik legjobb drámai vígjátéksorozata lett – ott a helye valahol a Törtetők és Breaking Bad között.

A felnőtteknek szóló animációs rajzfilmsorozatok világa nem egy új találmány, sőt, kis túlzással egyidős a tévével. Az olyan kultikus szériákon pedig generációk nőttek fel, és formálták át az ízlésvilágukat, mint a Simpson család, a South Park és a Family Guy. Miért mondom akkor mégis azt, hogy a BoJack Horseman kihagyhatatlan mérföldkő?

Először is a készítők egy párhuzamos univerzumot álmodtak meg, amelyben állatfejű és embertestű szereplők, valamint normális, „mezei” emberek élnek vegyesen. Ezt leszámítva viszont minden olyan, mint a valóságban, mármint ugyanazok a sztárok élnek és dolgoznak, mint a mi világunkban. Tehát jelen van Andrew Garfield, de közben ott van Mr. Peanutbutter, a félig kutya-félig ember sorozatsztár. Vannak persze keveredések, egy-egy híres személy állat formájában jelenik meg (pl. David Fincher rendezőből David Pincher fülbemászó lett). A sok fura szerzet között azonban toronymagasan a legjobb Karakterszínész Margo Martindale – igen, így-így, Karakterszínész Margo Martindale. A különleges környezet rengeteg abszurd és beteg poén forrása, de látni kell, hogy elsősorban nem erre épül, nem ettől jó a sorozat.

bojack-horseman-season-2

Másodszor egy-egy epizódban nem egy adott problémát vagy témát járnak körül, hanem folyamatosan követik a változásokat a karakterek életében. Tévés zsargonnal tehát nem epizodikus jellegű, hanem szerializált sorozat a BoJack Horseman. Ráadásul az események a „jelenben” játszódnak: az első évad 2014-ben zajlik, az utolsó 2016-ban, és bár az idő nem jelenik meg markánsan, számos ponton súrlódik a fikció a való világ eseményeivel. A szerkezet miatt az egész történetbe nem egy véletlenszerűen választott pillanatban csatlakozunk, hanem egy adott alaphelyzetbe: önéletrajzi regényt ír egy szellemíró (Diane Nguyen – Allison Brie) az egykor híres tévésztárról, BoJack Horsemanről (Will Arnett).

BoJack a kilencvenes években volt igazi csillag: sorozata, a Horsin’ Around kilenc évadot élt meg, és a nézők imádták a főszereplőt. Abból azonban mára csak a rengeteg pénz maradt meg, és az egykoron ünnepelt sztárból egy botrányos celebritás vált, aki mellől két emberen (emberállaton) kívül mindenki elpárolgott. Az egyik Princess Carolyn (Amy Sedaris), a színész menedzsere és egyben szeretője, a másik pedig a kanapéján csövező Todd (Aaron Paul), aki egy házibuli után ragadt ott idestova négy évvel ezelőtt.

bojack-horseman

Ebből a kiindulóhelyzetből fejlődik ki a történet és velük párhuzamosan a karakterek. Utóbbiak adják a sorozat esszenciáját. Félelmetesen emberiek a figurák, nem egyszerűen mélyek és komplexek, hanem folyamatosan változnak. Állandóan hullámvölgyekbe kerülnek (Diane munkavállalásai, Carolyn cégalapítása), amitől felerősödnek a jó tulajdonságaik, vagy még jobban kiütközik a negatív oldaluk. És nem lehet azt mondani, hogy minden a címszereplő körül forog – noha az ő története a legkülönlegesebb –, egy időn után minden fontos mellékszereplőnek elegendő tér jut a fejlődésre, különösen a harmadik évadban. Természetesen a szinkronszínészek bravúros játéka nélkül nem működnének a fiktív figurák, de ők egyszerűen lehengerlőek. Nem csoda, hogy külön fórum indult arról, hogy díjakkal ismerje el tehetségüket az Emmyt megítélő tévéakadémia.

Az antropomorf állatok világa és a szeralizált történetmesélés önmagában persze még mindig kevés lenne ahhoz, hogy mérföldkőként emlegessük a BoJack Horsemant. De az egyes részelemekből már képesek voltak a készítők árnyaltan és átfogóan bemutatni egy elzárt világot: a csillogó Hollywood árnyoldalát. A különböző cselekményszálak miatt szinte minden olyan sorozattal fennáll a párhuzam, ami az álomgyárról szólt, de különösen a Törtetők és a Sikersorozat hatása letagadhatatlan (előbbit konkrétan megidézik az egyik epizódban). Végtelenül cinikusan ábrázolják a filmgyártás fővárosát, kiégett, sikermegszállott, narcisztikus alakok szédületes anyagi lehetőségek közepette keresik a boldogságot, miközben a népszerűségük hajkurászása miatt folyamatosan megalázzák önmagukat. Azonban nem csak Hollywoodot (pontosabban Hollywoo-t, mert BoJack az első évadban részegen ellopja a ‘D’ betűt, és onnantól Hollywoo-ként emlegeti a városrészt), az egész médiát kritizálják. A kedvencem, amikor Diane azt mondja a BuzzFeednél dolgozó expasijának: „Van egy szuper anyagom, amire kaptok majd egy csomó smiley-t vagy szívecskét vagy mi a franc az, amiben ti az újságírást méritek.”

Összességében tehát a BoJack Horseman sokkal inkább egy drámai széria kegyetlen szarkazmussal és maró iróniával (valamint megszámlálhatatlan popkulturális utalással), mint egy komédia – a tengerentúlon a sorozat mélysége és a főhős melankóliája kapcsán pont ezért tragikomédiaként emlegetik. Ami nem csoda, a harmadik évad végére BoJack elképzelhetetlen mélységekbe süllyed (pedig már a második évad végén azt hittük, nincs lejjebb).

Akármennyire jó a BoJack Horseman, úgy tűnik, ezt nagyon kevesen fogják megtapasztalni. A sorozat első évada ugyanis finoman szólva is gyenge. Látszik, hogy a készítők keresték még az útjukat, és nem igazán tudták, milyen irányba vigyék a történetet. Jól mutatja ezt a Rottentomatoes kritikaaggregátor mérőszáma: az első évad 56%-on áll, a következő kettő 100-100%-on. Ebben a tekintetben kísértetiesen emlékeztet a Breaking Badre – világosan emlékszem arra, amikor az első két évad idején, még sorozatjunkie koromban áradoztunk róla, és utána a blogon is a kommentelők véleménye alapján kapták fel. Talán hathatós közreműködéssel a BoJack-élményt is sikerül eljuttatni a szélesebb közönséghez.

Avatar

Tóth Nándor Tamás

Tóth Nándor Tamás külpolitikai és kulturális újságíró volt. A kettő metszetéből alakult ki filmes specializációja: a politikai témájú és a társadalmi változásokat feldolgozó filmek, valamint a Mediterrán-térség, Németország és Latin-Amerika filmművészete. A Filmtekercs Egyesület pénzügyi vezetője. [email protected]

Podcast

Hirdetés

Hirdetés

VlogTekercs

Kilépve a karanténból, de még annak hatása alatt elkészítettük a VLOGtekercs Romantika és nevetés listáját! 12 olyan vígjátékot és-vagy romantikus filmet listáztunk nektek, amit azoknak is látniuk kell, akiket egyébként hidegen hagy valamelyik műfaj. Az egy tucat film között van tinikomédia, animációs film, kicsit alpári, vagy éppen visszafogottabb, de egészen abszurd mozi is, hogy az egész család kedvére válogathasson. Igyekeztünk az elmúlt húsz év filmterméséből válogatni, de volt néhány klasszikus darab, amit annyira a szeretünk, hogy muszáj volt feltennünk a listára. Ráadásul arra is figyeltünk, hogy mindegyik filmet megtaláljátok valamelyik hazai streaming-szolgáltatón!

Inkább elolvasnád?

 

  • Műsorvezetők: Németh Míra, Énekes Gábor
  • Vágó: Nagy Tibor
  • Főcím: Gyenes Dániel
  • Projektvezető: Nagy Tibor
  • Producer: Molnár Kata Orsolya