Sorozat

Szorul a csavar – How I Met Your Father

Isaac Aptaker és Elizabeth Berger elkészítette a kilenc évadot megélt, klasszikussá vált szituációs komédia, az Így jártam anyátokkal párját. Hogy mi szükség volt a How I Met Your Father-re? Nem sok, de legalább nem vádolhatják az alkotókat az etnikai és szexuális sokszínűség hiányával. A kritika az első két rész alapján született.

Bizonyos remake-ek nagyon a minek kategóriába esnek, pontosan ilyennek sejtettem a 2005 és 2014 között futó Így jártam anyátokkal alapján készült How I Met Your Father-t is – és sajnos nem is tévedtem nagyot. Carter Bays és Craig Thomas sorozata az volt a mostani harmincasoknak, ami a negyveneseknek a Jóbarátok: generációs életérzés sok-sok humorral – és az idén 34 éves, a sorozatot producerként is jegyző Hillary Duffot castingolni a főszerepbe erősen azt sugallja, hogy a célcsoport pontosan ugyanazok, akik anno a HIMYM-on nevették magukat halálra. Évek óta szó van a széria felélesztéséről, de több sikertelen kísérlet után végül a Hulunak sikerült bezsákolnia az új változatot (amelynek a magyar címe nyilván Így jártam apátokkal lenne, de hivatalos hazai forgalmazás híján az angolnál maradunk).

A sorozatok újrafazonírozására nem sok jó példát tudok, annál több rosszat: olyan nagy klasszikusok véreztek el az újraalkotásban, mint a Kojak, a Magnum P.I. vagy a Walker – ami pedig jobban sikerült, mint például a Roswell, annak köszönheti létjogosultságát, hogy kellő távolságba tudott kerülni az eredeti alapanyagtól. Ez az, amivel a How I Met Your Father meg sem próbálkozott, sőt, nem titkoltan erősen szorongatja a köldökzsinórt.

Az alapszituációban megismerkedünk Sophie-val (Hillary Duff), aki együtt él legjobb barátnőjével, Valentinával (Francia Raisa), aki egy gyors liaisont követően magukhoz költözteti a brit Charlie-t (Tom Ainsley). Sophie kitartóan próbálkozik az online ismerkedéssel, épp egy randira tart, amikor találkozik a kiábrándult Jesse-vel (Chris Lowell), annak leszbikus húgával, Ellennel (Tien Tran) és legjobb barátjával, Siddel (Suraj Sharma).

Hol van a határ az ismerős és az újszerű között: mikortól lesz valami koppintás és honnantól idegen?

A How I Met Your Father stratégiája az, hogy e két végpont között találjon kellemes középpontot. A kiindulási alapot az jelenteti, hogy a széria fog egy csomó ismerős elemet és csavar rajta egyet.

  • Ismerős elem: a téma a javíthatatlanul romantikus főhős szerelmi élete. Csavar: a főhős jelen esetben egy nő.
  • Ismerős elem: a jelenkorunktól kellően távol élő főhős a gyerekének meséli a másik nemű szülőjével való megismerkedésének történetét. Csavar: most az anyát (a Szex és New York Samantáját most is erősen megidéző Kim Cattrall) látjuk mesélés közben, nem a gyerekeket.
  • Ismerős elem: a főhősnek van egy csomó régi barátja. Csavar: ezek most számszerűen négy helyett öten vannak, egy kivételével mind friss szerzemény – és egy kivételével a legkülönfélébb etnikai származásúak.
  • Ismerős elem: a sorozat a barátok szerelmi életét is követi. Csavar: ami most természetesen nem korlátozódik a heteroszexualitásra.
  • Ismerős elem: Ted és Marshall nappalija és kocsmája. Csavar: az ismerős nappali most Jesse-é, a régihez kísértetiesen hasonlító kocsmát pedig most Sid viszi.
  • Ismerős elem: New York. Csavar: New Yorknak nincs szüksége csavarra.
  • Bármilyen valódi újdonság: az nincs. 

A fentieket végigfuttatva, olyan, mintha a How I Met Your Father csak azért készült volna el, hogy legyen a legendás sorozatnak egy, a politikai korrektség tekintetében a korunk elvárásainak is megfelelő verziója. Persze nem hiszem, hogy lenne egyetlen HIMYM rajongó is, aki bánná, ha bármelyik főszereplő ázsiai lenne, ha a karakter és annak humora legalább olyan ütős, mint azt megszokta régi kedvenceitől – a gond csak az, hogy

a How I Met Your Father e tekintetben igencsak elmarad elődjétől. 

Rá is tapintottunk az új sorozat legfájóbb pontjára: míg a HIMYM esetében valamennyi karakternek nagyon erős megkülönböztető jegyei voltak, ami a humor egyik első számú forrása volt, új barátaink igen jellegtelenek, ebből fakadóan nem is túl viccesek – amit a helyzetkomikum sem ellensúlyoz. Félre értés ne essék, az új széria – a legnagyobb meglepetésemre – messze van a kínostól, sőt, azt mondom, nincs benne semmi ártalmas; nóvum, izgalmas figurák és kacagtató poénok hiányában azonban teljesen védhetetlen a létjogosultsága. 

Egyszerűen felfoghatatlan számomra, hogy Kim Cattrall hogyan mondhatott igent erre a szériára, miközben a Szex és New York remek folytatásának, az És egyszer csak…-nak ajtót mutatott. Egyelőre az alkotók csak a seregszemlénél tartanak, és rengetek olyan elemet nem mozgósítottak, ami az eredeti széria sajátja volt. Nem esett például érdemben szó hőseink munkájáról, még egyetlen váratlan dal sem csendült fel, és lehet, hogy a karakterek felrajzolása is még csak a vázlatvonalaknál tart. A Kszi, Simonnal már bizonyított szerzőpárosnak tehát van még lehetősége izgalmasabbá tenni a látottakat – kérdés, hogy történik-e változás majd bármilyen téren a következő részek alkalmával. Addig is a széria talán érdekes lehet azoknak, akik nem ismerik az eredetit – hiszen jóval vacakabb szitcomok is mentek évekig. Akik azonban Ted Mosby kalandjaihoz mérik Sophie-ét és barátaiét, nem hiszem, hogy hosszasan fogják követni a HIMYF-t.

Molnár Kata Orsolya

Molnár Kata Orsolya a Filmtekercs.hu egyik alapítója, 2020 augusztusáig főszerkesztője. Geográfusként és filmtörténetre specializálódott bölcsészként végzett, PR-, branding- és marketingtanácsadóként dolgozik. Specializációja a képregényfilm, a sci-fi és a távol-keleti filmek.

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!