Sorozat

Izlandi rejtélyek – Katla

A Netflix egyre szélesíti a horizontját, ami a külföldi produkciókat illeti – és milyen jól teszi! A Katlával Izland amúgy is misztikus földjére kalauzol el, azon belül is egy apró faluba, aminek a méreténél jóval nagyobb rejtélyekkel kell megküzdenie. A kritika a sorozat első 4 epizódja alapján íródott.

A Netflix legújabb sorozatának középpontjában – ahogy a cím is mutatja – Izland egyik vulkánja, a Katla áll. Ez egy létező és a mai napig működő vulkán Vík falucska valamint egy gleccser lábánál, és annak ellenére, hogy utoljára 1918-ban tört ki (illetve mivel nem hatolt át a gleccsertakarón, ezért nem tudják biztosra, de valószínűleg 1955-ben is volt egy kisebb kitörés) legalább annyira veszélyes, mint amilyen a 2010-ben kitört Eyjafjallajökull vulkán volt. Izland pedig már 1999 óta tart attól, hogy a Katla egyszer csak robban – az ország elnöke, Ólafur Ragnar Grímsson pedig a 2010-es kitörés után arra figyelmeztetett, hogy

egy ilyen természeti katasztrófa az egész világ légi közlekedését lebéníthatja.

Tehát nyilván a Katlát övező félelmek inspirálhatták a sorozat kreátorait, Sigurjón Kjartanssont és Baltasar Kormákurt: a napjainkban játszódó széria szerint ugyanis Vík lakosai egy éve küzdenek már a vulkánból ömlő hamuval, ami nemcsak a levegőt, de a vizet is beszennyezte, tönkretette az élővilágot, a faluban pedig már csak alig néhányan maradtak. Csakhogy azoknak, akik nem költöztek el, a kisebb gondjuk is nagyobb annál, hogy maszkot kell hordaniuk a hamu miatt vagy koszos vízben kell fürdeniük.

Thór és Gríma egy éve keresi hiába a lány húgát, a reykjavíki tudósok eddig ismeretlen anomáliát fedeztek fel a Katla hamujából vett mintában, a gleccser felől pedig felbukkan egy tetőtől-talpig kormos, meztelen nő. És nem ő az egyetlen: hasonló állapotban talál rá Ására a nővére, Gríma; a tudós, Darri életébe a halottnak hitt fia tér vissza, az első nőről pedig kiderül, hogy Thór 20 éve nem látott szerelme, Gunhild az. De kik ők? Kiválasztottak, akik kaptak egy második esélyt? Esetleg klónok? Az biztos, hogy

tökéletes másuk egykori önmaguknak, és fogalmuk sincs, hogyan jelentek meg Víkben szó szerint koromfeketén.

Ennél több azonban a sorozat felénél még nem derül ki – a nézőben viszont egyre csak halmozódnak a kérdések. Elsősorban azért, mert három különböző életutat bejárt személy tért vissza: Gunhildról tudjuk, hogy 20 éve nem halt meg, csak hazaköltözött Svédországba, miután az izlandi rendőrök megtalálják őt a felnőtt fián keresztül. Darri kisfia viszont minden valószínűség szerint meghalt (erre utal a tudós és volt felesége közti első párbeszéd is), míg Asáról leginkább annyit tudni, hogy nyoma veszett.

A Katla ugyanakkor rendkívül lassan adagol bármilyen információt, az egyes részek általában az epizódok végi cliffhangerekre épülnek, az oda vezető negyven percben pedig eszében sincs igazi válaszokat szolgáltatni az egyre csak gyűlő kérdéseinkre. Ehelyett inkább a karakterekre és a köztük lévő kapcsolatukra koncentrál(na), azonban ezen aspektusban is meglehetősen szűkszavú.

Ugyan Darri és Gunhild történetei önmagukban is megállják a helyüket, de a sorozat kvázi fő cselekményszálának megtett család – Gríma, Ása és Thór hármasa – kifejezetten megsínylik a lassú karakterépítést. A két lány sztorija nem elég erős, a személyiségük még együtt sem teszi ki egy egészet, így legalább olyan nehéz velük azonosulni, mint az elhanyagolható fontosságú mellékszereplő rendőrfőnökkel és annak súlyosan beteg feleségével. És milyen sorozat az, ahol még egy lebénult nővel is nehezünkre esik együtt érezni?! Hát olyan, ami

már-már elidegenítően rideg – pont, mint amilyen maga Izland.

Mert valljuk be: ez az ország nem túl hívogató a fagyos kopárságával és nyomasztó szürkeségével, Vík falva pedig az egy éve pusztító vulkánnal pláne nem. Ám ez az igazán sötét táj pont tökéletes hátteret biztosít a sorozat megmagyarázhatatlan eseményeinek. A Katla két operatőre, Bergsteinn Björgúlfsson és Árni Filippusson pedig mesteri precizitással emelik ki a vidék sötét sivárságát, ami kiválóan megalapozza a Katla amúgy is misztikus hangulatát.

A szériáról pedig könnyen eszünkbe juthat a Netflix másik idegen nyelvű sorozatát, a német Darkot: hasonlóan titokzatos és egyszerre keverednek benne a sci-fi, a thriller és a krimi elemei. A Katlából viszont az évad első fele után úgy néz ki, hogy hiányzik a vele párhuzamba állított produkció zsenialitása, melyben a karakterekkel szembeni elidegenítő ábrázolás is közrejátszik – még ha a Darkot négy epizód után talán még ennél is kevésbé lehetett érteni. Pedig az izlandi sorozatban az első rész tanúsága szerint még

a nemzet mondaköre és hiedelmei is nagy szerepet fognak játszani,

amely – miután nem mondhatnánk, hogy közismert kultúráról van szó – még inkább megnehezíti majd az értelmezést. Ennek ellenére azonban a sorozat felkelti a néző kíváncsiságát, és felébreszti benne az elszántságot, hogy kiderítse: mégis mi okozza ezeknek az embereknek a titokzatos visszatérését és mégis mi köze az egésznek a vulkánhoz?

Remélhetőleg a szezon második felében és az évadzáróra már közelebb kerülünk a megoldáshoz, bár a Darkból kiindulva valószínűleg csak még több kérdésre és minimális válaszokra számíthatunk. Ezzel együtt mindenképpen érdemes kitartani a sorozattal, főleg, ha az ember horror-rajongó: az előzetes alapján ugyanis még csak ezután kezdenek igazán félelmetes irányt venni a Katla eseményei.

Rakita Vivien

Rakita Vivien az ELTE Bölcsészkarán végzett film szakon. Kedvence a midcult, illetve a történelmi és gengszterfilmek, valamint sorozatok széles skálája. 2017 óta tagja a Filmtekercs csapatának.

Podcast

Hirdetés

Hirdetés