Sorozat

Rózsaszín köd által homályosan – Jelenetek egy házasságból

Az In Treatment (Terápia) és A viszony alkotója a filmtörténet egyik legingoványosabb talajára lépett, amikor vette a bátorságot, és az HBO-val karöltve megcsinálta Ingmar Bergman kultikus sorozatának remake-jét. A végeredmény pedig annyira húsbavágó lett, hogy nem lepődnénk meg, ha fél Amerika beadná a válópert.

Egy remake egyszerre indul behozhatatlan előnnyel és hátránnyal: jelentése könnyen kódolható, egy bevált receptet követ, de pontosan ezek miatt nem igazán tudjuk önálló alkotásként élvezni, viszonyítási alapja mindig az eredeti mű marad. Értelemszerűen olyan filmek jutottak „remake sorsra”, melyeknek népes rajongótáboruk és/vagy kultfilm jellegük van, ami azt a paradox helyzetet szülte, hogy kevés kiemelkedő, az eredetivel vetekedő feldolgozást termelt ki magából a filmtörténet.

Ennek tudatában nem kis merészség kellett ahhoz, hogy valaki újragondolja Bergman legnépszerűbb művét, a Jelenetek egy házasságból című minisorozatot. Az 1973-as műben egy Liv Ullmann és Erland Josepson által megformált házaspár széthulló házassága került mikroszkóp alá, a sokat látott, már-már közhelyes alaphelyzet pedig magasművészetté válik a mester kezei között. Hagai Levi író-rendező ennek tudatában meg is hajol Bergman előtt, de egyidőben a saját képére formálja film egyetemes mondanivalóját.

Az öt fejezetes minisorozat nemcsak letörli a port az eredetiről, hanem aktualizálja azt, és új kapukat nyit.

Ebben pedig legnagyobb segítsége Jessica Chastain és Oscar Isaac, akiket a két szerep eddig nem látott dimenziókba emel.

HBO Drops A New Trailer for 'Scenes From A Marriage' With Oscar Isaac & Jessica Chastain - usanewswall

Bergman sorozata évekkel azután kezdődik, ahol a legtöbb romantikus komédia véget ér, ahol a rózsaszín köd már rég elpárolgott, helyére a monoton hétköznapok és az elhallgatott sérelmek kerülnek. Ott, ahol már beszivárgott a kétely, a megcsalás (vagy annak a gondolata), ahol a „mi”-ből valamiért újra „te” meg „én” lesz. Levi is innen indít, de előtte még egy határozott mozdulattal berúgja a negyedik falat: az első rész a forgatás setjében kavargó Jessica Chastainnel veszi kezdetét, aki egy hosszú beállításban eljut a bázistól a jelenet helyszínéig, és egy bekiáltott „Tessék!” után színészből az általa játszott Mirává válik. Itt indul el Mira és Jonathan (Oscar Isaac) házasságának története, a szinte minden részen végigvitt keretezés pedig leszögezi, hogy

amit látunk, pusztán fikció, ami a színészeken keresztül, ideig-óráig válik valósággá.

Ez a gesztus a téma egyetemességére is utal, arra, hogy ez a történet már számtalanszor megismétlődött, csak mindig más szereplőkkel. És valóban, az első részben Mira és Jonathan viszonylag harmonikus kapcsolatát látjuk, két egymást tisztelő és szerető embert, akik aztán a cselekmény előrehaladtával eljutnak odáig, hogy nem tudnak sem egymással, sem egymás nélkül élni. Jonathan egyetemi tanár, Mira egy tech cég alelnöke, ő az elsődleges kenyérkereső, ezért javarészt a férfi  marad otthon öt éves lányukkal. A nemi szerepek kifordítását tetőzi, hogy Mira lesz az is, aki megcsalja Jonathant, ezzel pedig elindítja a több éves válási folyamatot, ami kis híján felemészti mindkettőjüket.

Levi a két szereplővel együtt minket is bezár a házaspár jólétet árasztó, hideg színekben úszó bostoni otthonába, velük együtt lépünk végig házasságuk különböző fázisain. Az őket körülvevő világba csak az első és utolsó részben látunk bele, a játékidő jelentős részét kettjük társaságában töltjük. Mira és Jonathan szeparációs folyamatuk során végigmennek a szerelem és a gyűlölet közti összes spektrumon, a szemünk előtt pörög le öt év. Ez a sűrített idő pedig számos nagy változásokra, drámai fordulatokra ad lehetőséget a forgatókönyvnek. A rendező pedig bámulatosan összetett viszonyrendszert rajzol ki gyakorlatilag két színész és egy lakásbelső segítségével.

A sorozat egy nő és egy férfi meditációja a monogámia lehetetlenségéről, a házasságban ideális erőviszonyokról, a gyerekvállalásról, a szenvedély múlandóságáról, az ellentétes értékrendről. A válással valóban vége van a házasságnak? Ha nem, akkor vége lehet egyáltalán?

Levi a két színészt használva szócsőként, Bergman nyomdokaiban lépkedve teszi fel ezeket a kérdéseket,

közben pedig láthatóan igyekszik aktualizálni a több mint fél évszázados eredetit. Az író-rendezőtől nem áll távol ez a forma, hiszen nevéhez fűződik a méltán híres Terápia eredeti, izraeli verziója, romantikus kapcsolatok iránti affinitását pedig A viszony című sorozatban is bizonyította.

Bár nem lehet eleget dícsérni az értő rendezést,  a forgatókönyvet, és Andrij Parekh operatőr megfontolt képi világát, az HBO-s remake ütőere egyértelműen Chastain és Isaac párosa. Elképesztő a két színész közti kémia,

elég egymásra nézniük ahhoz, hogy elrobbanjon a képernyő.

Chastain beletörődő, udvarias feleségből erős, önálló nővé, majd megtört kislánnyá, míg Isaac tépelődő értelmiségiből szenvedélyes szeretővé válik. Ezen átalakulások minden mozzanata hiteles, a kettejük közti energiát pedig minden erőfeszítés nélkül a velencei vörös szőnyegen is meg tudták teremteni.

A Jelenetek egy házasságból egy sikeres Frankenstein-kísérlet, és látlelet arról is, hogy mennyit változott a tévé az eredeti óta eltelt ötven évben. Míg Bergman szerzői sorozata egyedülálló volt, Levi remake-je jól illeszkedik a szerzői, művészfilmes igényű sorozatok sorába, melyek gyártásban remélhetőleg az HBO továbbra is jeleskedni fog.

Incze Kata

Incze Kata 2018-ban végzett a kolozsvári Sapientia filmkészítés szakán, mester tanulmányait is ott folytatta. Jelenleg diplomafilmjét készíti, rendezőasszisztensként dolgozik és rendszeresen publikál a Filmtetten is. Szereti a hollywoodi reneszánszt, az amerikai független filmeket és mindent, amiben sokat beszélnek és mégis izgalmas.

Podcast

Hirdetés

Hirdetés