Sorozat

Nem fáj, csak ha nevetek – Keresztanyu

Keresztanyu RTL Klub sorozat

Az RTL Klub legújabb napi sorozata nem csak a jó ízlés elleni súlyos merénylet. Hámori Barbara Keresztanyu című szériája időpocsékolás is. De mindenki nyugodjon meg: sikeres lesz!

Az RTL Klub győztes csapaton nem változtat. Meg bevált recepten se. Már A mi kis falunk című szériát is érthetetlen mód tenyerén hordozta a nagyérdemű. A Drága örökösök elnevezésű vidéki telenovella aztán ezt a sikert is túlszárnyalta. Most itt a harmadik falusi sorozat, amit ráadásul az előző, négy évadig kitartó műsorfolyam alkotógárdája követett el – nehezítő tényezőként pedig a rivális TV2 is elindította a magáét, a Doktor Balatont. Ugyanaz a Hámori Barbara a showrunnere a kereskedelmi tévé Keresztanyu címen elindult legújabb napi sorozatának, aki az ökörapáti hősök története felett is bábáskodott.

Ráadásul a Drága örökösökből a színészi gárda jó részét is átmentették. A teljesség igénye nélkül itt is szerepel vagy szerepelni fog a későbbiekben Lengyel Ferenc, Németh Kristóf, Fekete Györgyi, Ullmann Mónika, Szentiványi Zsolt, Gömöri András Máté, Sajgál Erika és Dzsupin Ibolya. Ehhez a társasághoz csatlakozott még néhány rutinos név – mint például Szacsvay László, Magyar Attila vagy Gálvölgyi János –

csak hogy tényleg tuti legyen a siker.

Utóbbi hosszú idő után ezzel a sorozattal tér vissza a képernyőre.

Ami viszont a legfontosabb és egyben legszomorúbb tény: a Keresztanyu fő- és címszereplője pedig a Kossuth-díjas, Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész, a Nemzet Színésze címmel is kitüntetett Molnár Piroska. Igen, bizony ő. A honi színjátszás egyik élő legendája, a nyári vidéki (pl. kőszegi) színházi előadások egyik legkedveltebb szereplője. Miután az M1 Munkaügyek című sorozata idején beszippantotta a televíziózás, megkörnyékezte őt Hámori és cége, és a Drága örökösök záró évadában már kapott egy kisebb szerepet. Itt viszont ő viszi a prímet. Sajnos egyedül.

A helyszín – ahogy az előző két RTL-es sorozatban – ezúttal is egy kicsiny magyar falu, ám most az ukrán-magyar határon vagyunk. A marginális helyzetű községhez csakis hülye helységnév illik: Makkosszállás. Róza mama, a Keresztanyu (sic!) a helyi csempészmaffia feje. Hálózata mindennel és mindenkivel összefonódik, és legújabb projektjük a határ alatt (szó szerint!) átmenő alagút ásása a csempészáru zavartalan áramlása érdekében. A nyitó rész bonyodalma az alagút működtetése körüli hercehurca és készülődés Róza mama 69. szülinapjára, aki egy nagy bejelentést fog tenni. Egy éven belül visszavonul, és akkor megnevezi utódját és örökösét, aki átveszi a hatalmat a kompánia és a falu felett is. Az örökli ugyanis a rangot, aki eléri azt is, hogy Makkosszállás népe megválassza polgármesternek.

Az imént vázolt sztori – még ha ezerszer látott panelekből épül is fel – ígéretes alapja lehetett volna egy szolidan szórakoztató, fordulatos és mérsékelten minőségi sorozatnak. Hogy mégsem így történt, az már egy rész alapján is egyértelműen látszik, és számos oka van.

A figurák laposságán és a miliőrajz teljes hiányán kívül beszélhetnénk itt olyan alapvető szakmai kérdésekről, mint a kisiskolás szintű snittelés, a fülsértő zenehasználat, a fájóan hullámzó színészi játék vagy a ritmustalan jelenetek. De ezeken kívül

már az első epizód is hemzseg az ordító baklövésektől.

Mindjárt a sorozat elején a két botcsinálta ukrán csempész srác egyikének lábán szinte világít a dobozból épp akkor előhúzott vadiúj tornacipő. A rendőrök többször hajszál híján szétröhögik a jelenetet, és ezt még a pergő vágás sem tudja leplezni. Szegény Molnár Piroska pedig hiába uralja vérprofin jelenetét – már rögtön az első feltűnésekor – a szituáció szerint elvárthoz képest feltűnően nem ír semmit a papírjára, holott nyilvánvalóan azt kérték (volna) tőle, hogy harsányan jegyzeteljen.

A hazai tévékabarék és „antalimrei” vidám jelenetek korának legnagyobb mélységeit idéző humor folyamatosan üldözi a nézőt. Ezt a tendenciát és színvonalat Gálvölgyi János személye nemcsak felidézi, de sajnos garantálja is. A rutinos művész a rendőr főkapitány szerepét kisujjból megoldja: saját múltjából lazán előrántja a bumfordi, felkapaszkodott kisember karakterét. Ma viszont ez már nagyon elhasználtnak, avíttnak hat, humorforrása pedig nulla. Ennél még kellemetlenebb Magyar Attila önparódiája és Lengyel Ferenc ripacskodása.

A rétestészta fogalma egészen új értelmet nyer

a Keresztanyu premierje közepette. A közel egyórás Az alagút című nyitórész cselekménye nagyjából 15 percben, szellősen, komótos tempóban elővezethető lenne. Izgalmasan, viccesen és frissen. Ehelyett az összes valamirevaló helyzetet előbb teljesen szétzilálják az instruálatlan félamatőr (vagy borzasztó formában lévő profi) szereplők töketlenkedései, majd az amúgy is elhasznált poénokat addig próbálják fokozni, és a gyengébbek kedvéért elmagyarázni is, míg teljesen kifullad, sőt, fárasztóvá válik a jelenet. Mindezek tetejébe ott van még a sok esetben „alkalmazott”, felolvasóesthez hasonlatos hanghordozás.

A széria hosszú távú életképességét itt is – ahogy mostanság szinte minden honi tévésorozat esetében – a nézőszámok fogják eldönteni. Egyelőre 8 rész elkészültét hozták nyilvánosságra. Sejtésem szerint hasonló sikerre számíthat a Keresztanyu is, mint dicső elődje, a négy évadot megérő Drága örökösök. Így viszont fenti fanyalgásom megreked a halk kisebbség berkeiben. Akik számára fáj, hogy ma ez a honi televíziózás fősodra. Akik elszomorodnak attól, hogy ennyi kell csak ahhoz, hogy milliókat ültessenek le a síkképernyők elé. Ez az az esztétikai keret, amiből még kicsit sem lóg ki egy egyengyártott termék. Lelke rajta, akinek erre a valamire van naponta üres 45-50 perce.

A sorozat további darabkái az RTL Klubon lesznek követhetők január 4-től, hétköznap esténként. Az összes rész visszanézhető majd az RTL Most online felületén.

Szabó Zsolt Szilveszter

Szabó Zsolt Szilveszter

Szabó Zsolt Szilveszter a szombathelyi BDF-en végzett mozgókép- és médiakultúra szakon. 25 éve foglalkozik filmekkel. Specializációja a sci-fi, a szerzői filmek, a zsánermozik szerzői változatai és a bizarr műfajkevercsek. Szívesen bíbelődik rebellis, besorolhatatlan alkotók műveivel. Kinematográfus istensége Tarkovszkij és nagyra tartja Enyedi Ildikó művészetét.

Podcast

Hirdetés

Hirdetés