Sorozat

Kisvárosi gyilkosságok – Safe

Hiába hangzik végtelenül ígéretesnek egy Netflix, Michael C. Hall és Harlan Coben trió, a Safe egy ötlettelen, elnyújtott és szürke krimisorozat lett, amely a közelébe se ér a hasonló tematikát feldolgozó alkotásoknak.

Eltűnt tinilány mindent felforgató apával a nyomában. Még ha az alapötlet nem is súrolja az eredetiség mércéjét, Harlan Coben (Senkinek egy szót sem, Az ördög játszótere) elismert amerikai krimi- és thrillerszerzőtől ennél sokkal többet vártam. A Safe tökéletesen megmutatja, hogy édeskevés kiemelkedően jó írónak lenni egy műfajban ahhoz, hogy egy saját ötletet érdekes és élvezetes sorozattá alakítson az ember. A Netflix új sorozata nem egy Coben-feldolgozás, az író pedig kreátorként és nem íróként vett részt a produkcióban, ráadásul szintén érthetetlen okokból Angliában járunk egy amerikai íróval és többnyire amerikai színészekkel. És noha az általános kritikai véleményekkel ellentétben a főszerepet játszó Michael C. Hall brit akcentusa szerintem nem volt annyira csapnivaló, az angol vonal feleslegessége erősen kiütközik.

Egy közép-felsőosztály zárt közösségében járunk, ahol egy buli után eltűnik a főszerelő, Tom (Michael C. Hall) lánya, a barátját pedig napokkal később holtan találják. Az apa elkeseredett próbálkozását követve derül fény a lakók sötét titkaira és a múlt árnyékaira. A 8 részes sorozat azonban tele van klisékkel, felesleges mellékszálakkal, amelyekről ordít, hogy dramaturgiai mélységet próbálnak adni, de csak tovább húzzák az amúgy is csigalassúsággal haladó történéseket. És a Safe esetében nem okosan vagy akár csak csöppet is érdekesen felépített útról beszélünk.

A sorozat száraz, szürke, a karakterek pedig annyira érdektelenek, hogy teljesen lehetetlen bárkivel is azonosulni.

A 13 Reasons Why, A tó tükre, a Seven Seconds és a mozifilmes felhozatalból is lehetne jó néhány példát mondani olyan tényleg jó és izgalmas művekre, amelyek valamilyen formában feldolgozzák az eltűnt/meghalt gyermek és a kereső vagy bosszút álló szülő tematikát. A divatos és felkapott trendbe mára már tényleg csak akkor éri meg hozzátenni a meglévő halomhoz, ha tud újat mondani vagy mutatni. Harlan Coben pedig ezektől jócskán távol áll.

Az egyébként csavaros, összetett, mélyen átgondolt és sokszor körömlerágósan izgalmas könyveket termelő író előállt egy olyan sorozattal, amelynek súlya, fordulatai és a befejezése egy vasárnapi Kisvárosi gyilkosságok (Midsummer Murders) epizód mellett is elbújhatna. Ennél sokkal szerethetőbb karakterek kellenek, több izgalom és meglepő jelenetek. Talán ha egy 3 részes minisorozatba tették volna mindezt, élvezhetőbb lenne a Safe. Nem beszélve arról, hogy tele van kiaknázatlan lehetőségekkel: apa-lánya kapcsolat, apa-szeretője kapcsolat, apa-rákos anya kapcsolat: egy sor ki nem használt érzelmi aranybánya.

Végezetül persze az se hiányozna, ha a színészi játék nem lenne ennyire másodosztályú és nyögvenyelős (a párbeszédek pedig semmit nem segítenek a helyzeten). Hall gyakorlatilag Dexter karakteréből leszedett egy réteget és ezt hozza 8 epizódon át, a lányát alakító Amy James-Kelly idegesítő, és egy pillanatig sem érdekel igazán, hogy mi történik vele. De ugyanez igaz szinte az összes szereplőre is.

Ha azonban minden negatívumot félreteszünk, halványan átjön az, amit érezhetően próbál megvilágítani a sorozat – csak éppen a szándék kevés.

A cím Safe (biztonság/biztonságos) az első eleme a nagy képnek: Coben elénk tár egy zárt világot, ahol mindenki biztonságban hiszi magát kedves ismerősök között. A látszat persze csal, még egy ennyire meghittnek tűnő idill mögött is borzalmas titkok rejtőznek. Valahol arra menne ki a sorozat, hogy senki sehol sincs igazán biztonságban, még családon belül sem. És itt nemcsak a fizikai veszélyről van szó, de a lelki sérelmekről is. Mindez pedig alapvetően nem lenne egy rossz alap, de ha valaki végig is üli a 8 epizódot, biztos, hogy nem ezen fogja törni a fejét később.

WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com