Sorozat

Az elnök gyilkosának nyomában – Manhunt

manhunt-1

Drágám, belehalnál, ha egyszer elvinnél színházba?” – tartja egy vicc, melyben Lincoln felesége kérdezi férjét, az USA elnökét, akit éppen a Ford Színházban gyilkolt meg a színész, John Wilkes Booth. Az Apple TV sorozata, a Manhunt a gigantikus embervadászatba enged betekintést egy olyan korban, melynek következményei a mai amerikai társadalomban élnek tovább. A kritika az első két rész alapján készült.

1865 áprilisában a négy évig tartó véres amerikai polgárháború véget ért. A konfliktusban több amerikai vesztette életét, mint az USA összes többi háborújában együttvéve. Pár nappal a déli csapatok fegyverletételét követően április 14-én John Wilkes Booth pisztolyával kioltotta az éppen a Ford Színházban szórakozó elnök, Abraham Lincoln életét, majd magát a Konföderáció hősének képzelve menekült a déli államok felé.

Monica Beletsky és az Apple TV hétrészes  minisorozata

az elnök merénylőjének üldözését dolgozza fel James L Swanson Manhunt: The 12-Day Chase for Lincoln’s Killer című könyve alapján.

Az már az első két epizód alapján jól látszik, hogy a széria elsősorban az amerikai, a korszakot ismerő közönségre koncentrál, így a hazai nézőnek a megértés kissé nehézkesebb lehet. Bizonyos információkat az alkotók magától értetődőnek tekintenek, emellett az időbeli ugrándozás sem segíti az események kronologikus elhelyezését. Ugyanakkor, ha az ember kicsit jobban el tud merülni az amerikai történelemben, egy rendkívül hangulatos, részletgazdag és informatív produkció részese lehet.

A szereplők, és különösen a merénylőt alakító Anthony Boyle hiteles a magamutogató, messiás-komplexusos Booth szerepében, akárcsak a Trónok harcából is ismert Tobias Menzies, aki szeretett elnökének merénylőjét kívánja kézre keríteni. Ugyanakkor Lincoln (Hamish Linklater) alakja némileg karikatúra-szerűre sikerült. Teljesen egyértelmű, hogy a színészre hatást gyakorolt a Steven Spielberg rendezte Lincoln és Daniel Day-Lewis, aki igyekezett megragadni az egykori elnök leírásokból megismert, magasabb hangtónusát. A Manhuntban ez viszont már paródiába hajlik és olyan, mintha egy gúnyrajzot láthatnánk a néhai elnökről. Ez már csak azért szomorú, mert a sorozat minden más ponton Lincoln munkássága előtt tiszteleg és kifejezetten pozitív képet szeretne kialakítani a rabszolga-felszabadítást képviselő politikusról.

A készítők azonban alaposan beleásták magukat a korszakba és igyekeznek egy hiteles, átélhető képet adni a történtekről, melyben lehetséges összeesküvés elméletek is felvillannak. Bár az eddigi epizódok nem tartalmaznak aktuálpolitikai áthallásokat, az azonban egyértelmű, hogy a Lincoln elleni merénylet ilyen módon való feldolgozása érzékeny húrokat penget napjaink Amerikájában. Booth jól érzékelhetően fekete-ellenes, rabszolgapárti, fajgyűlölő nézeteket vall és emiatt a néző akarva, akaratlanul az alt-right mozgalomra gondolhat. Emellett megjelenik a korszakban elnyomott fekete lakosság problémája, mely éles kontrasztban áll a meggyilkolt elnök vágyálmával és a rabszolgafelszabadítás ideológiájával. Ugyanakkor az első két epizód nem aktuálpolitikai proklamáció. A jelen problémáinak visszavetítése helyett egyelőre olyan elemeket villant fel, amelyek jelen voltak a polgárháború utáni és a mai, poszt-modern Amerika kulturális közegében is.

A sorozat kimért, lassú, de határozott tempót diktál cselekményének,

melyben az elsődleges hangsúly a történelmi közeg bemutatásán és a nyomozáson van, de izgalmas pillanatokat tartogatnak a szökésben lévő Booth Jelenetei. A széria atmoszférája kifejezetten erős és hangulatos, melyhez a fényképezés mellett a zene is sokat hozzátesz. A jellegzetes amerikai folk dallamok, a bendzsó és hegedű mellett skót dudák is megszólalnak, így akit érdekel a XIX. századi életérzés, az kitűnő prezentációt kaphat mindebből.

manhunt-3

Sok múlhat viszont azon, hogy a széria képes-e megtartani a tárgyilagos hangnemet és nem fordul át egy túlzottan ideologikus és a jelen problémáit visszavetítő propagandafilmmé. Az USA-ban egyre nagyobb teret kapnak a szélsőséges történelmi megközelítések. Az egyik szerint a déli lobogó alatt harcolók csupán alapvető szabadságjogaikat védelmezték, és a rabszolgatartás semmiféle szerepet nem játszott a polgárháború kirobbanásában és lefolyásában. A másik viszont egyenlőségjelet tesz a déli közkatonák, tisztek, tábornokok, valamint a Ku-Klux Klan rasszista csuklyásai közé, az északiakat pedig egytől egyig jóságos rabszolga-felszabadítóként képzeli el. Az amerikai társadalomban a Black Lives Matter és az alt-right mozgalmak mentén kettéosztott közgondolkodásban könnyen felbőszítheti mindkét tábort egy olyan alkotás, mely a politikai megfelelési kényszer helyett objektivitásra koncentrál.

A Lincoln-gyilkosság egy olyan téma, ahol Oliver Stone JFK című filmjéhez hasonlóan itt is megpendíthető az összeesküvés elmélet kérdése. Ezt egyelőre ugyan meglebegteti, de

a Manhunt nem vázol fel túlságosan összetett, vagy a valóságtól extrém módon elrugaszkodott elméleteket,

ugyanakkor izgalmas politikai-thriller bontakozhat ki egy megfelelően alátámasztott és megírt elméletből.

Könnyű lenne John Wilkes Booth-t egydimenziós, a rabszolgatartó-társadalmat kiszolgáló proto-nácinak ábrázolni, ám az alkotók valamelyest még az ő motivációit is igyekeznek érthetővé tenni. Booth tettében Lincoln erősen központosító, szövetségi politikája is szerepet játszott, amely ellentétben állt a Konföderációban elfogadott, a tagállamoknak sokkal nagyobb önállóságot biztosító berendezkedéssel szemben. Az amerikai közgondolkodásban az állami szerepvállalás mai is rendkívül érzékeny kérdés – pl. a piac szabályozásában, vagy akár az egészségügyben – és számos vitát vált ki napjainkban. Érdekes kérdés továbbá, hogy Booth a korszakban egy meglehetősen ismert színészként követte el tettét, melyet ő maga zsarnokölésként határozott meg. Ezt bizonyítja az a Brutusnak, Caesar gyilkosának tulajdonított idézet, melyet a színház közönsége előtt kiáltott a gyilkos lövést követően: Sic semper tyrannis vagyis „Mindig így járnak a zsarnokok.” Booth emellett szívesen játszotta a szerepet Shakespeare Julis Caesar című drámájában, emellett szintén színész édesapjának teljes neve Junius Brutus Booth volt.

A Manhunt izgalmas, karakteres atmoszférájú szériának ígérkezik, ám valódi értékét inkább a történelemőrültek fogják élvezni, mint a mezei sorozatbúvárok. Becsülendő lenne, ha a múlt tanulságait valóban a helyén kezelné, és nem próbálna fölösleges propagandát gyártani a történelem egy rendkívül tanulságos fejezetéből.

A Manhunt az Apple TV+ kínálatában érhető el.

Gueth Ádám

Gueth Ádám 2017-ben csatlakozott a Filmtekercshez. Mióta 5-6 évesen először látta a Jurassic Parkot, vonzza a filmek világa. 2016-ban a Károli Gáspár Református Egyetem történelem szakán szerzett mesterdiplomát. Később, 2020-ban az ELTE BTK Szabadbölcsészetének filmtudomány szakirányán szerzett BA oklevelet. Főállásban dolgozik egy helyi lapnál, mellette pedig több filmes portál és blog állandó és vendégszerzője. Elsősorban a történelmi, a háborús és a science-fiction műfaj érdekli, szívesen elemzi történelmi filmek valós hátterét és igazságtartalmát. Kedvenc rendezői között találhatjuk Steven Spielberget, Ridley Scottot, Quentin Tarantinot és Stanley Kubrickot.

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!
WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com