Sorozat

Nincs is jobb, mint egy 18+-os animációs neo-noir – Archer Dreamland (évadkritika)

Adam Reed sorozatának új évada ízig-vérig neo-noir, ráadásul a jobb fajtából. Az Archer Dreamland végtelenül frappánsan adott egy évadnyi szusszanást az alaptörténetnek, hogy a 8. évad egy álmon keresztül repítse vissza a nézőt a 40-es, 50-es évek Amerikájába. Az eredmény pedig a megszokott színvonal, hajszálnyit kevesebb humorral, de annál erősebb műfaji jegyekkel és történettel.

Bár az alkotók korábban is bizonyították, hogy mindig van valami a tarsolyukban és nem félnek újítani, ha a helyzet úgy hozza, a 8. évad neo-noir megközelítése túltesz minden eddigi változtatáson. A 7. évad sokkoló befejezése hagyta űrt egy ügyes csavarral félreteszik, és egy álom-közjátékkal kitöltenek egy egész újabb évadot. Mindez azonban annyira komplex, izgalmas és friss, hogy egyáltalán nem hat idegesítő és erőltetett időhúzásnak. A néző pedig úgy jut vissza a korábbi égető kérdéshez, hogy közben megnézett egy igényes és szórakoztató kitérőt.

A Dreamland hibátlanul és nagyon hangulatosan hozza a műfaj összes elemét: önfejű magánnyomozó, aki végig narrálja a történéseket, korrupt zsaruk, drog- és fegyverügyletek, cigarettafüstben úszó bárok, veszélyes férfiak és még veszélyesebb nők. És igaz, a tipikus femme fatale figura egyik női karakterre se illik rá teljesen, mindegyikük hordoz magában egy-egy végzet asszonyi jellegzetességet.

Titkok, ármánykodás, félrevezetés, a totális bizonytalanság, hogy ki kiben bízhat – mindezt a sorozatra oly jellemző humoros, átgondolt, eredeti párbeszédekkel, a megszokott szófordulatokkal és a kisebb lángra vett, de így is végtelenül élvezetes jellemkomikumokkal.

Az évad nagyon okosan csak 8 részes, így egy kerek, átgondolt, nem feleslegesen elnyújtott, de nem is logikátlanul összecsapott történetet kapunk. A műfaji jegyek mellett ezúttal egyértelműen a cselekményre került a hangsúly, ami nagyon jót tesz az egész sorozatnak. Tűpontos egyensúlyt találunk a megszokott karakterek és párbeszédek hordozta archeres humor és az új irányvonal révén megjelenő történetközpontiság között: csak annyira komoly, hogy az igazi rajongók ne csalódjanak vagy ábránduljanak ki, de komoly annyira, hogy valami újat, valami mást nyújtson. Arról nem is beszélve, hogy gyönyörűen búcsúztatja a 2015-ben elhunyt George Coe szinkronszínészt, akinek Woodhouse hangját köszönhettük.

Mindegy tehát, hogy odavagy-e az Archerért, vagy éppen a neo-noir műfaja vonz, esetleg csak ráakadtál a Dreamlandre és azt se tudod, ki az a Sterling Archer: a sorozat 8. évadát mindenki élvezni fogja. Sokan talán jobban is, mint a korábbi 7-et, de az ősrajongók se izguljanak, továbbra is van min nevetve megbotránkozni.

Kajdi Júlia

Kajdi Júlia az ELTE-n végezte el a filmes alapszakot, majd az Edinburgh-i Egyetemen a mesterszakot. 2014 óta tagja a ‘tekercsnek. Specializációja a thriller, a krimi és Alfred Hitchcock. Ő a Hírek rovat vezetője.

WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com