Sorozat

Hórusz, a „global killer” – Nyolc nap

Fagyos, kiüresedett, holdbéli tájon járunk, ahol embernek nyoma sincs, mindeközben földöntúli zene hatja át az étert. Ezzel a hideglelős képsorral indítanak az HBO GO Nyolc nap című minisorozatának epizódjai. De egyelőre még csak annyit tudunk, hogy egy hatalmas aszteroida közelít a Föld felé, s a földlakóknak már csak napjai vannak hátra.

A halálról szólva Heidegger a Lét és időben leszögezi: életünk igazi értelmét akkor fogjuk fel igazán, ha gondolatban „előreszaladva” a halálunkhoz, onnan tekintünk vissza addigi életünkre. Nos, ez történik most a nyolcrészes minisorozat hőseivel is, akiknek e visszapillantásra mindössze nyolc napjuk adatott. A NASA jelentése szerint ugyanis a Hórusz néven elhíresült aszteroida iszonyatos sebességgel száguld a Föld felé, s becsapódása nyolc nap múlva várható Európában, a Franciaország és Németország közötti régióban.

A Berlinben játszódó történetben a média mindvégig közvetíti az eseményeket, hitelesen tájékoztatva a lakosságot az égből várható katasztrófa várható kimeneteléről és következményeiről, egyben folyamatosan tudósít a kormány evakuálási terveiről. Az egyiptomi mitológiában Hórusz az ég hatalmas ura, s most az a kérdés, ebben a végső határhelyzetben az ember képes-e vajon a Föld ura maradni? Univerzális szinten a Nyolc nap arról szól, hogy az emberiség miként reagál egy Földet elpusztító katasztrófára, a személyesség szintjén pedig

azt a kérdést állítja középpontjába, hogy az egyén életében mi számít igazi értéknek, s ennek fényében miként cselekszik a végórákban.

Témáját tekintve sci-fivel lenne dolgunk, valójában a sorozat olyan társadalmi dráma, melyben az aszteroida-katasztrófa réme csupán a lakmuszpapír szerepét tölti be. A film szereplői bővülő spirál alakzatban kapcsolódnak egymáshoz, melynek belső körében egy négytagú család áll. A spirál távolabbi íveiben a családhoz kötődő rokonokkal, barátokkal, ismerősökkel és más fontos figurákkal ismerkedhetünk meg. Ebből a pókhálószerűen építkező kapcsolatrendszerből formálódik a cselekmény. Ez a struktúra lehetővé teszi a rendező számára, hogy az egymáshoz szorosan kötődő szereplőkkel mélyen átélhető, kompakt emberi-szerelmi drámák részesévé tegye a nézőt. A „hivatalos” közegeket – miniszterek, katonaság, rendőrség – megtestesítő szereplők révén ugyanakkor „drón üzemmódban”, felülről is rálátást biztosít a végkifejlet felé tartó eseményre.

 

A felső középosztálybeli, jól szituált főszereplő család életére fókuszálva ugyan, a politikai szereplők reakcióit is jól nyomon követhetjük a sorozatban. Látjuk a kormány átgondolatlan, korrupcióval átitatott intézkedéseit, azok beláthatatlan következményeivel éppúgy, mint a hadsereg és rendőrség rendfenntartásra irányuló hiábavaló próbálkozásait. Tanúivá válunk, ahogy a gazdagok egy része Amerikába menekül, az otthon maradottak pedig elvtelenül bevásárolják magukat az egyébiránt a lakosság elosztási algoritmusának elvén kisorsolandó földalatti szuperbiztos bunkerekbe.

De látjuk azt is, ahogy a pénzes kiváltságosok miatt perifériára szorult „köznép” próbálja elkeseredetten menteni magát.

S persze az eszelősök sem maradnak ki, ők a Nagy Túlélők, ahogy nevezik magukat a silány magánbunkerek tulajdonosai. És megjelenik köztük egy önjelölt Krisztus is, aki spirituális szinten próbál vigaszt nyújtani elvakult híveinek. A különböző menekülési stratégiák a közelgő katasztrófa fizikai elkerülését szolgálják. De ahogy fogynak a napok, és mind feszültebbé válik a tömegpszichózis jeleit magán hordozó helyzet. Az emberek annál inkább megtennének bármit s bármi áron a túlélésük reményében. Úgy tűnik, mindeközben a társadalmi rend és a társadalmi igazságosság illúziójával is már végképp leszámoltak. Elszabadul a földi pokol.

Izgalmas világ az állam kiválasztottak számára létrehozott, minden földi jóval felszerelt hipermodern bunkerrendszere, melynek működése érdekes rácsodálkozásoknak ad teret. A bejutott kiváltságosokat különböző jellegű munkákra osztják be, hiszen hosszú földalatti tartózkodásra rendezkednek be. Ebben a földalatti közegben azonban felülíródnak a kinti világ társadalmi szerepei. Hiába sebészorvos a főszereplő család feleség tagja, ápolónőnek irányítják, míg fizikus férjét targoncásnak, akinek egy általános iskolát végzett férfi osztja pikírten és kárörvendőn az utasításokat.

A fizikus apa ugyanakkor egy beszélgetésben előrevetíti egy katasztrófa romjain felépülő lehetséges új világ vízióját is. Egy olyan eljövendő társadalmi formációét, amelyet a régi világ hibái nélkül építhetnének fel új alapokon a túlélők. Összecseng ez a gondolat Hórusz nevével, akit az újjászületés isteneként is tiszteltek az óegyiptomiak.

Ez esetben nem a kezdet határozná meg a véget, hanem a vég hozná el az új kezdetet.

A Nyolc nap sodró lendületével, változatos társadalmi típusokat felvonultató szereplőgárdájával és a városban eluralkodó káosz döbbenetes vizuális megjelenítésével igen átélhetővé teszi a pusztulásra ítélt Föld utolsó napjainak vízióját. Olyannyira így van ez, hogy a néző maga is óhatatlanul töprengeni kezd azon, mit is tenne hasonló esetben. Aki a sorozattól idegen bolygón játszódó sci-fit vár űrben bolyongó űrutasokkal, az talán csalódni fog. A Nyolc nap szerelemről, ragaszkodásról és gyűlöletről szóló történetei, hőseinek végórában tett erőfeszítései és kitartó hitük, hogy még talán helyrehozhatják az elcseszett életüket, sokkal inkább az emberi természet mibenlétéről szólnak egy Föld nevű titokzatos bolygón.

A sorozat már megtekinthető az HBO GO-n, március 15-től pedig az HBO műsorán.

Argejó Éva

Argejó Éva szociológiát és filozófiát tanult az ELTE-n, a Magyar Televízió kulturális műsorának (Múzsa) szerkesztője volt, jelenleg az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának munkatársa. Specializációja a társadalmi dráma, a sci-fi, a fantasy és a thriller.

WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com