Sorozat

Erőpróba – Obi-Wan Kenobi

„Segítsen, Obi-Wan Kenobi, Ön az utolsó reményünk!” – a Disney új sorozata még azok számára is rejthet örömteli perceket, akik kezdenek teljesen kiábrándulni a Csillagok háborúja világából.

A kritika az első két epizód alapján készült.

Véleményed van a cikkről vagy a filmről? Írd meg nekünk kommentben!

Mikor a Disney tíz évvel ezelőtt bejelentette, hogy több mint 4 milliárd dollár értékben felvásárolja a Lucasfilmet, és újraindítja a Star Wars franchise-t, joggal lehettünk izgatottak. A megavállalat épp akkor pöccintette első csúcsára a Marvel-univerzumot, úgyhogy minden adott volt ahhoz, hogy azt higgyük, egy összefüggő tervvel vágnak neki a messzi-messzi galaxisnak. Nos, nagyon nem így történt. Szívesen meglátogatnám azt az alternatív univerzumot, amelyikben A Jedi visszatér folytatástrilógiáját egy forgatókönyvírói elme előre kitalálta, és nem ellentétes szemléletű rendezők adták volna egymásnak a stafétát filmről filmre.

Az ébredő Erőnél még nem tudtuk, mi történik, átadtuk magunkat a karaktereknek és a hangulat felidézésének. Ha valamikor volt létjogosultsága a nosztalgia-faktornak, 2015-ben volt. Az utolsó Jedik és a Skywalker kora következetlenségei viszont sokakat elidegenítettek a brandtől, akiknek egy részét később a Disney+ streaming-szolgáltatóra érkező sorozatokkal tudták csak visszacsábítani.

Ki gondolta volna, hogy a tévéképernyő fogja megmenteni a Star Warst? Minden jel szerint ez történik.

A Csillagok háborúja sokáig csak animációként hódított a csatornákon, míg 2019-ben A mandalóri képében élőszereplős formában is megkezdte dominanciáját. A fejvadász és hőn szeretett „baba Yodája” már a harmadik évadra készül, egy sokkal jobban ismert antihőst, Boba Fettet viszont nem egészen fél éve láthattuk saját szériája főszerepében – bár a jelenleg népszerűbb kollégája kitúrta két epizód erejéig a rivaldafényből.

Ha nem cseszték volna el olyan látványosan a Star Wars mítoszt az utolsó két számozott mozifilmmel, és a Solo: Egy Star Wars-történet nem lett volna akkora bukás a kasszáknál, talán Obi-Wan Kenobi önálló eposza is mozivásznon tárult volna elénk. Így azonban marad a tévé, viszont 2022-ben erre panaszkodni már nem igazán aktuális: az előző Disney-sorozatoknál is elsőosztályú látványt tapasztaltunk. A forgatókönyvről viszont már közel sem lehet ilyen szépeket állítani.

Aki A mandalórit vagy a Boba Fett könyvét a történet miatt nézte, valószínűleg hazudik.

A sorozatok rajongói legtöbbször a „Star Wars hangulat” fogalmát emelték pajzsukra, melyet ezek a mozgóképek megtestesítettek számukra. A mandalóri és a Boba Fett könyve westernhangulata azonban nem sok variációt engedett eddig – arról nem is beszélve, hogy mindkettő jó része a Tatooine sivatagbolygóján játszódott, mint jelen sorozatunk is –, ráadásul egy szüntelen utalgatás és easter egg dömping zajlott a képernyőkön, miközben valódi karakterépítést egyikben se láttunk.

Persze, mit kínlódom én ezen, hiszen látszik, hogy a nép két pofára zabálja ezeket a sorozatokat. Grogu, a kis Yoda-hasonmás és Din Djarin, a fejvadász popkulturális ikon lett – Boba Fett könyvénél azonban már többen érezték, itt csak az iniciálékat dolgozták ki, a tartalmat nem igazán.

Obi-Wan Kenobi az első két epizód alapján egy kiút lehet ebből a kölyökmenü-hangulatból.

A minisorozatnak induló hatrészes esemény visszahozta rajongók milliói számára Ewan McGregor Jedi mesterét, akit legutóbb 17 évvel ezelőtt, A sith-ek bosszújában láthattunk utoljára. A sokat szidott előzménytrilógia legjobb részeként aposztrofált karakter (és színész) pedig mintha el se ment volna – annak ellenére, hogy a figura sokkal visszafogottabb jelleget öltött magára tíz év remeteség során: messziről látszik, hogy kínozza a múltja és még bátorsága is inába szállt.

Igen, a 66-os parancs Jedi-mészárlása után egy évtizeddel járunk a Tatooine-on, ahol a nagy harcos már Ben Kenobi néven tengeti életét, és bujkál az erőérzékenyekre vadászó és a lakosságot terrorizáló inkvizítorok elől. A tetszhalott állapotnak azonban véget kell szakítson, egy igazi Jedit ugyanis mindig hadba szólít, ha azokat fenyegeti veszély, akiknek a megvédésére tette fel komplett életét. A lelkiismeretével küzdő Obi-Wan számára pedig Anakin Skywalker gyermekeinek megóvása elsődleges prioritást élvez.

A marketinganyagok jól titkolták, pontosan miről lesz szó: meglepetésünkre nem Luke kerül fókuszba itt, hanem Leia Organa, aki cserfes kislányként jelenik meg és keveredik egy veszélyes kalandba. Obi-Wan az ő megmentésére igyekszik, ezzel pedig az alkotók egy váratlan kapcsolatot vázolnak fel két olyan figura közt, aki alig interaktált egymással a széria során. Pedig Leia eleve Obi-Want hívta segítségül a ’77-es film során – most megtudhatjuk, miért.

A rendkívül fantáziátlanul Obi-Wan Kenobira keresztelt sorozat már nem egy 30 perces részekből álló matiné gyerekeknek.

Kétségtelen, hogy a sorozaton jól fog szórakozni a fiatalabb korosztály is, de itt az előzménytrilógián felnőtt generáció kapja meg a nosztalgiasimiket. Ez a típusú fan service viszont egyelőre nem vált öncélúvá: a karakterek rétegelésének morzsáit szórták el a készítők, és nagyon úgy tűnik, hogy a végeredmény szempontjából elhanyagolható (hisz ismerjük a figurák sorsát), de kerek koncepcióval van dolgunk. Látszik, hogy a sztorit nem szándékozzák a végtelenségig elhúzni, így az Obi-Wan Kenobi magabiztosan menetel előre, minden bizonnyal Darth Vader megjelenéséig és egy újabb párbajig.

Deborah Chow, aki már A mandalóriban is rendezett epizódokat, nem túl magabiztosan vette kezébe a gyeplőt a kamera mögött. Egy-két jelenet rettentő suta, az a pár perc, amikor a tízéves Leiát üldözi három felnőtt zsoldos, hihetetlenül kínos. Azonban jut idő végre a színészeknek alakítani valamit. Eleve hatalmas plusz már a start mezőnél, hogy a főszerepben nem egy vödörfejű fejvadász van (végre!), körülötte pedig nem értékesíteni kívánt játékfigurák avatárjai.

Ewan McGregor egy nagybetűs színész, akinek tekintetéből van mit kiolvasni, hiszen nem takarja sisak a mimikáját.

A mellékszerepekben pedig fel-felbukkannak másodvonalbeli nevek, akik közül Rupert Friend főinkvizítora emelkedik ki leginkább. A látványos külsejű és piperkőc brit akcentusú Jedi-vadász egyszerre fenyegető és kissé pojáca is, aki annak ellenére is emlékezetes, hogy kismiska a gátlástalan Harmadik Nővér (Moses Ingram) mellett. A Reva névre hallgató inkvizítornő semmit és senkit nem fél beáldozni ahhoz, hogy Kenobit kézre kerítse – ennek miértjeiről két epizód alatt nem tudtunk meg többet.

A nosztalgiázás jelensége uralja napjaink nagyköltségvetésű filmgyártását: az Obi-Wan Kenobi se bújhat ki ez alól, hiába igényesebb, mint a korábbi, élőszereplős Star Wars-sorozatok. Ewan McGregor közönségkedvenc figurájának visszahozása egy olyan történetbe, aminek valószínűleg csak a karakterek lelki szintjén lesz tétje, még önmagában édeskevés.

Azonban az nem mindegy, hogy a pénzéhes Disney milyen tartalmakat (hangsúlyozom, hogy „tartalmat” és nem „filmalkotást”) igyekszik lenyomni az emberek torkán. A rajongók kérték ezt a sorozatot, és ezzel együtt Hayden Christensen megváltását is. A színész, akit oly sokáig szidtak Anakin Skywalker alakításáért, itt megkapja a lehetőséget, hogy helyreállítsa renoméját és gyűlölködő Star Wars rajongók végre elismerjék őt. Szép pillanat lehet ez, amit a nosztalgián túl az előzménytrilógia iránti utálat felszámolásának igénye teremtett meg – amelyet pedig a folytatástrilógia inkompetenciája acélosított az elmúlt években.

Az Obi-Wan Kenobi, legyen tehát akármennyire jó is a maradék négy részében, abban szinte biztosak lehetünk, hogy a galaxis számára ez egy lábjegyzet lesz.

De talán visszakapunk vele egy kis méltóságot a megtépázott Star Wars karakterekből, akik ezúttal nem George Lucas szövegeit mondják fel. Mindent a befejezés dönt majd el, ám addig se hagyjon el minket a remény.

Szécsényi Dániel

Szécsényi Dániel a Magazin és Kritika rovat szerkesztője. Kedvencei a morális kérdéseket feszegető filmek, a kamaradarabok és az igényes blockbusterek.

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!

Podcast

Hirdetés

Hirdetés