Sorozat

A Karib-tenger pojácája – A zászlónk halált jelent

Hétköznapi vámpírok, csak kalózokkal. Nagyjából így lehetne a leggyorsabban leírni a Taika Waititi-istálló legújabb sorozatát, az HBO Maxon elérhető A zászlónk halált jelentet (Our Flag Means Death). Ez pedig pont olyan jó, mint ahogy hangzik. A kritika az első három rész alapján készült.


Hirdetés

A közhiedelemmel – és a popkulturális feldolgozásokkal ellentétben – a kalózéletben nem sok romantika akadt. A legtöbben nem is kalandvágyból, hanem kényszerűségből választották a tengeri martalócok sokszor nyomorúságos életét. Nem úgy Stede Bonnet, akinek valójában semmi oka nem volt arra, hogy kalóznak álljon. Leszámítva az állítólagosan elég zsémbes feleségét. Hogy valóban mennyire lehetett rossz a házassága – vélhetően eléggé – azt nem tudhatjuk, ám azt igen, hogy a gazdag és kényelmes földbirtokosi életet élő Bonnet 1717-ben kalózkodásra adta a fejét.

Persze nem úgy, ahogyan azt illik. A szokással ellentétben a hajóját sem erőszakkal szerezte, hanem pénzért építette. A legénységének pedig bért fizetett. Ám a nulla tengerészeti tapasztalata miatt még így sem volt népszerű vagy a legénysége által különösen tisztelt kapitány. Egyedül nem is volt képes sikeres portyákat vezetni. Épp ezért egy adott ponton kénytelen volt átengedni a legénységét és a hajója irányítását Feketeszakállnak. Emberei később ott is hagyták a kicsivel tapasztaltabb kapitányért, ami után Bonnet egy ideig privatérnek (olyan kalóz, aki egy állam megbízásából fosztogatja az ellenséges hadihajókat) állt. Kalandos kalóz karrierje végül 1718 végén futott zátonyra, miután a spanyolok tömlöcbe vetették. Noha a fogságból egyszer sikerült megszöknie, ám nem sokkal később utolérték, akkor pedig már nem tudta elkerülni a bitófát.

A történelemkönyvek lábjegyzeteibe a származása után kapott „Úriember kalóz” (The Genteleman Pirate) gúny/becenévvel bevonuló Bonnet valószínűleg a legrosszabb kalóz, akiről valaha halottunk.

De róla halottunk. Még ha főleg csak a Feketeszakállal történő együttműködése és a meglehetősen unortodox válása miatt is. Annyira abszurd a története, hogy az filmre kívánkozik. Ám egy ennyire indokolatlan és egészen komolyan vehetetlen karrier elmeséléséhez elsőosztályú hülyékre van szükség. Noha a vezető alkotó, író David Jenkins neve (aki korábban csak a nem túl ismert TBS csatornás People of Earth vígjátéksorozatot készítette) nem sokak érdeklődését fogja felcsigázni, a bűntársai már inkább. Az egyik rendező ugyanis az Időbűnöket és A kolosszust elkövető Nacho Vigalondo, de a sorozat alapvető hangulata miatt még nála is fontosabb Taika Waititi részvétele. Waititi nem pusztán rendezőként, de színészként (mint Feketeszakál) és producerként is részt vesz a sorozat elkészítésében. Ennek megfelelően – nem kisebbítve Jenkins érdemeit – A zászlónk halált jelent igazi Waititi-produkciónak érződik.

Az eredmény kicsit olyan, mintha a Nagy Katalin: A kezdetek és a Hétköznapi vámpírok találkozásából jött volna létre.

Hiszen ugyan az alapot valódi történelmi személyek és események adják, maga a cselekmény alapvetően fikciós. A valóssággal való mindennemű kapcsolat nagyjából ki merül Bonnet és Feketeszakáll személyében. Hasonlóan pedig a Hétköznapi vámpírokhoz itt is két világ találkozása és a karakterek eredendő abszurditása képezi – az ahhoz a sorozathoz hasonlóan (poszt)modern – humor alapját. Nevezetesen: a nyámnyila, piperkőc és minden téren felkészületlen kapitány erőszakos zsiványok közötti csetlése-botlása. Miközben a sorozat rávilágít és felnagyítva parodizálja a kalózélet abszurd elemeit is.

our flag means death

A főszereplőt játszó Rhys Darby, aki egyfajta Gilderoy Lockhartként szerencsétlenkedve próbálja a karizmatikus kalandor képét felépíteni, egy csodálatosan megnyerő pojáca. Szerethetően szánni való, akit bár kinevettünk, ám mikor – látszólag – elérné a végezete, mégis képesek leszünk megsajnálni. Mint egy kapitányi sapkát húzott Michael Scott. Nyilvánvalóan hülye, de ártalmatlan. Ám A zászlónk halált jelent mégsem egy one-man show. A mellékszereplő-gárda ugyanis hemzseg a frenetikus figuráktól, akiket remek karakterszínészek és komikusok (többek között Fred Armisen, Con O’Neill vagy éppen Leslie Jones) formálnak meg. Nem csak asszisztálnak Darby mellé, hanem olykor a showt is el-ellopják előle.

Amiben leginkább eltér a Hétköznapi vámpírok és A zászlónk halált jelent, az a felépítés.

Bár az eddig kijött első három rész mindegyike klasszikus vígjátéksorozat-jelleggel egy-egy konkrét szituációra épül (angol hadihajó megtámadása, megfeneklés, túsz eladása a kalózszigeten), ám mégis hangsúlyosabb átívelő történettel és karakterívekkel dolgozik, mint a modernkori vérszívók sorozata. Ami különösen erénye, hogy láthatóan nem akarják végtelen ideig húzni. Noha, ha van műfaj, ami engedi ezt, az éppen a sitcom (főleg az ilyen egykamerás, szabadabb formátumú sorozatok.) Ám Jenkins és író/rendező társai nagyon feszesen, fókuszálva mesélnek.

Az első részekben felvezetnek két olyan szálat is – Feketeszakáll sejtetése, az egyik matróz titka – amiknek más sorozatok legalább az évad végéig elhúznák a megoldásukat. Itt azonban már a harmadik részre megtörténik ez. Persze nem tudni, hogy hány évadra terveznek, ám ez a tempó mindenképpen a történet előnyére szolgál. Még úgy is, hogy ha a sorozat képes tartani az első három részt jellemző frissességet, akkor én legalább annyi évadot is szívesen látnék belőle. (A Hétköznapi vámpírok például még a harmadik évadra veszett semmit a kezdeti energiájából.)

A zászlónk halált jelent nem árul zsákbamacskát.

Egy eszelősen szórakoztató, precízen összerakott kalózkomédia. Hogy kinél mennyire talál be, az nagyban függ attól, hogy mennyire értékeli ezt a fajta „modern mentalitás ütköztetése múltbeli jelmezekkel/díszletekkel” humor. Akit már a korábban említett Nagy Katalin: A kezdetek vagy a Hétköznapi vámpírok is fárasztott, azt ez is fogja. Noha el nem tudom képzelni, hogy ki ne tudna nevetni utóbbin, ami konkrétan a legviccesebb kortárs sorozat. Első három része alapján A zászlónk halált jelent méltó vetélytársa lehet.

Pongrácz Máté

Pongrácz Máté a Budapest Corvinus Egyetem Szociológia szakán végzett. A műfaji filmek nagy kedvelője és az elfedett, obskúrus, de értékes darabok felkutatója. A szerzői trash védnöke és Zardoz hírnöke.

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
1 hozzászólás
Oldest
Newest Most Voted
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!