Sorozat

Készen állsz a változásra? – Physical

A ’80-as években játszódó Physical egy problémákkal küzdő háziasszonyt állít a középpontba, aki az aerobik segítségével elindul önfelfedezése útján.

Sheila (Rose Byrne), az egykor ígéretes jövő előtt álló, szabad szellemiségű hippi San Diegóban tengeti egyforma mindennapjait a családjával. A nő fiatalkori énjétől teljesen eltávolodik, élete a háztartás, a gyereknevelés és a férje kiszolgálása körül forog.

Személyes vágyait teljesen elfojtva, háttérszereplőjévé válik saját életének.

Különös módon Sheila visszaemlékezéseiből nem következik alávetett helyzete, a történetvezetés azonban nem rajzolja fel nekünk a múltbeli események óta eltelt változásokat. A flashbackekből képet kaphatunk Sheila és férjének, Danny (Rory Scovel) hippikorszakban megélt fiatalkoráról, liberális gondolkodásmódjukról. Tüntettek a vietnámi háború ellen, kiálltak különböző polgárjogi mozgalmak mellett és támogatták a könnyű drogok legalizálását. A jelenben Danny a politológia tanszéken oktat, ahol aktívan foglalkoztatja a társadalmi egyenlőtlenségek felszámolása is. Házasságuk azonban rávilágít arra, hogy a férfi monológjai az igazságosság mellett valójában csak üres és semmitmondó szólamok, saját karrierjén kívül semmi nem foglalkoztatja.

A hosszú, önáltatásban eltöltött évek során Sheila megundorodott önmagától és az emberektől is. Folyamatos irritáltságát és undorát belső narrációi során ismerhetjük meg. Ezek a szarkasztikus és aljas meglátások valamilyen formában mindig az evésre, az ehhez való egészségtelen kapcsolatára irányulnak, jelzik a nő bulimiáját, amelyet különös rituális keretek között él meg. A sorozat ezeket a részeket ritmusszerű ismétlődések formájában jeleníti meg: Sheila kivesz ötven dollárt a bankból, hogy gyorséttermi ételeket és cukros üditőket vásárolhasson, majd néhány órára kibérel egy motelszobát, ahol meztelenre vetkőzve elfogyasztja ezeket, hogy nem sokkal később kihányja. Ilyenkor a zene is felerősödik, felgyorsulnak a képsorok, majd a nő kéjes tombolása után hirtelen lecsillapodik minden.

Amikor valaki szembesíti Sheilát az élete alakulásával, a nő azonnal belemenekül egy ilyen evésrohamba, hogy ne kelljen foglalkoznia az elhangzottakkal.

Nem enged teret az érzéseinek, nem akar szembenézni hazugságaival.

Sheila életében végül férje elbocsátása hozza meg azt a változást, amely után érezhetően nem lesz többé képes eltüntetni az egyre mélyülő repedéseket, végleg összeomlik az, amivel eddig álltatta magát. Sheila véletlenek folytán ekkor fedezi fel a helyi fitneszteremben Bunny (Della Saba) óráit, amely addig nem ismert energiákat szabadít fel a nőben. Ezek a jelenetek vizuális szempontból is a leglátványosabbak, a korszakot idéző erőteljes színhasználat, a jól időzített lassítások, a világítás változatos használata, kiegészítve a ’80-es évek ikonikus diszkózenéivel nagyon lendületes és felemelő képsorokat eredményeznek.

Érdekes megoldás dramaturgiai szempontból, hogy elvárásainkkal ellentétben, a sorozat nem tünteti fel Sheilát áldozati szerepben, emellett pedig nem is lesz egy szerethető karakter, hanem inkább ellenszenves, akivel nagyon nehéz azonosulni.

A főszereplő eltávolítása termékenyen hat, mivel így jobban láthatjuk a hibáit és a felelősségét. Gondolkodásra késztet egyszerű hibáztatás helyett.

A Physical készítői nagyon jól jelenítik meg lelki változásainak állomásait, ennek sikereit és kudarcait, ez a megoldás pedig emberivé teszi Sheilát. A nő küszködik, nem egyik pillanatról a másikra megy végbe nála a változás, hanem egy hosszabb folyamat lesz, amely során többször visszatér az önáltatásba. Rose Byrne nagyon jól jeleníti meg Sheila egyszerre ellenszenves és emberi karakterét.

A kritikát a sorozat első három részéből írtam, amely alapján a történet dramaturgiája szépen építkezik, képes epizódról epizódra árnyalni a cselekményt. Azt, hogy ezt a végéig képesek lesznek-e tartani, a következő hetekben kiderül.

Varga Dóra

Varga Dóra jelenleg az ELTE filmtudomány képzésének mester szakos hallgatója. Több éve foglalkozik filmkritikaírással, érdeklődési területe a feminista filmkritika valamint a filmzene elmélete, azok kortárs tendenciái. Különösen kedveli az amerikai függetlenfilmeket, a távol-keleti filmeket, a stop-motion animációkat és az európai művészfilmek bizonyos vonatkozásait.

Podcast

Hirdetés

Hirdetés