Fókuszban Sorozat

Az autóval tömegbe hajtó fehér tömeggyilkos – Mr. Mercedes (pilotkritika)

Egy újabb Stephen King-adaptáció került tévé képernyőjére. A Mr. Mercedes kegyetlen aktualitását az európai terrormerényletek adják, maga a sorozat azonban inkább pszichológiai, semmint társadalmi vetületű. És meglehetősen félelmetes.

A kései Stephen King művek közé tartozik a Mr Mercedes, amely – mint nem régiben összefoglaltuk – az író második virágkorának tekinthető. A szerző a szám szerint 62. könyvét úgy említi, mint az első „ízig-vérig detektívregényét”, a története ugyanis egy gyilkos és egy nyomozó macska-egér harca. A szokásos felálláshoz képest azonban fordított a helyzet: a gyilkos kergeti a nyomozóját.

A címszereplő Mr Mercedes (Harry Treadaway) akkor kapja meg a sajtótól ezt az elnevezést, amikor 2009-ben, a gazdasági válság legmélyebb pontján lopott autójával – értelemszerűen egy Mercedesszel – a karrierexpóra váró tömegbe hajt. A 16 halálos áldozattal járó tömeggyilkosság elkövetőjét sosem találják meg. Két évvel később a nyomozó, Bill Hodges (Brendan Gleeson) már nyugdíjba vonult, kiüresedett életében senki és semmi nincs. Mígnem egyszer csak az autós gyilkos ismét kapcsolatba lép vele egy videóval.

Hálistennek a Mr Mercedes kábeles csatornán fut (az Audience-en), úgyhogy az eredeti regény írójának stílusához mérten kellően kegyetlen. A finomkodás nem jellemző Stephen Kingre, legyen szó gyilkosságról vagy pusztán a mindennapi életről. A sorozat pedig ezt hűen követi: az autó valóban a tömegbe hajt, ahol a várakozók között egy anya és két hónapos kisbabája is megtalálható. Hasonlóan gátlások nélkül szembesít a sorozat az időskor betegségeivel (vizelési problémák) vagy épp az aberrált családi viszonyokkal (anya-fia csók).

És pont ezektől lesz az átlagos szériáknál több a Mr Mercedes, noha a Stephen King-adaptációk közül nem emelkedik ki.

A sorozat kapcsán a legjobban maga a téma zavart: hiába van erős aktualitás a tömegbe hajtó gyilkosságnak, a történet nem erre koncentrál, hanem a nyomozó-gyilkos viszonyára. Ez pedig egy igen gyakran feldolgozott terület a filmművészetben (erről konkrétan a Hetedik, a Zodiákus és Az ígéret megszállottja egyaránt eszembe jutott). Viszont látni kell, hogy ez még csak egy tízrészes évad első epizódja. Egyelőre pedig nem látszik, milyen irányba fejlődik majd a történet. A sötét tónus mindenesetre kellően felskiccelt, tehát folytatni mindenképp érdemes lesz.

Avatar

Tóth Nándor Tamás

Tóth Nándor Tamás külpolitikai és kulturális újságíró volt. A kettő metszetéből alakult ki filmes specializációja: a politikai témájú és a társadalmi változásokat feldolgozó filmek, valamint a Mediterrán-térség, Németország és Latin-Amerika filmművészete. A Filmtekercs Egyesület pénzügyi vezetője. tothnandor@filmtekercs.hu

Weboldalunkon sütiket használunk.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk..