Sorozat

A megszállottság eufóriája ­­– Rajzás

Janine Nabers és Donald Glover, az Atlanta sztárjai ezúttal egy különösen izgalmas projekt executive produceri feladatait látták el. Az Amazon Prime bábáskodásával készült Rajzás (Swarm) ugyanis egy megszállott rajongóról szól, aki egy szempillantás alatt alakul át kegyetlen sorozatgyilkossá. Átütő lehetett volna ez a minisorozat, ám a készítők inkább a főszereplő gyilkosságainak kreatív bemutatásában mélyedtek el ahelyett, hogy kihasználták volna a koncepcióban rejlő lehetőségeket.

A sorozatgyilkosok korát éljük.

Manapság ömlenek az ember arcába a brutálisabbnál brutálisabb, véresebbnél véresebb gaztetteket elkövető őrültek történetei. A streamingszolgáltatók ugyanis ilyen tartalmakat ontanak magukból, s minden évnek megvan a maga szenzációja ebben a kategóriában. Tavaly a Szörnyeteg: A Jeffrey Dahmer-sztori (2022) ment hatalmasat a Netflixen, előtte az Éjszakai vadász: Hajsza egy sorozatgyilkos után (2021) örvendett nagy népszerűségnek. Korábban a Te (2018–) volt sikeres, a trendet pedig a mára zsánerklasszikusoknak mondható Mindhunter (2017–2019) és Hannibal (2013–2015) sorozatok indították.

Mindeközben egy olyan tendencia is felütötte a fejét a világban, hogy az átlagpolgár egyre kevésbé mozdítható ki a saját véleménybuborékjából, emiatt rajongásának tárgya egyszerűen sérthetetlen. Erre számtalan példát találni a közelmúltból, elég csak a Joker Legjobb film Oscar-veresége utáni közösségi médiás gyűlölethullámra, vagy a Donald Trump körül kialakult, minden kritikát figyelmen kívül hagyó imádatra gondolnunk. Másként megfogalmazva:

a megszállottság korát (is) éljük.

Az Amazon Prime éppen ezt a két témát kombinálta legfrissebb sorozatában, a Rajzásban. A Janine Nabers és Donald Glover gondozásában készült hétrészes minisorozat ugyanis a fiatal Dre (Dominique Fishback) átalakulását meséli el. A felütésben még Houstonban él testvérével, Marissával (Chloe Bailey). Mindketten óriási Ni’jah rajongók, aki egy fiktív amerikai popsztár. Ugyanakkor Marissa már kezd kinőni ebből. Próbál saját lábra állni barátjával, Khaliddal (Damson Idris), csakhogy a dolgok nem az elképzelésük szerint alakulnak. Hamar beüt a krach, mivel kiderül, hogy Khalid csalja kedvesét, amit Marissa nem tud elviselni, ezért öngyilkos lesz. Innen indul Dre ámokfutása, hisz nővére elvesztése olyan traumát okoz számára, amit elég sajátosan dolgoz fel: gyilkolással.

A szinopszis egy igazi LSD-tripet sejtet egy pszichotikus sorozatgyilkossal a középpontban, és valami ilyesmiről is van szó, ám az alkotók ennél ügyesebben adaptálták a hellyel-közzel valós eseményeken alapuló sztorit. Már az megágyaz a különös atmoszférának, hogy a képarány végig 4:3-as, ami egyfelől klausztrofób, másfelől kissé horrorisztikus hatást kelt a nézőben. Erre pedig ráerősítenek a szemcsés képek és a mozifilmekre emlékeztető színek. Mindazonáltal képi világát tekintve a Rajzás rokonítható az Eufóriával, azt leszámítva, hogy itt ne várjunk olyan operatőri bravúrokat, mint amiket az utóbbiban Rév Marcell nyújt nekünk. Ugyanakkor kiemelendő, hogy Drew Daniels képei is gyönyörködtetik a szemet. Lenyűgöző, ahogy játszik a terekkel, a színekkel és a fényekkel. A hatodik epizód meglepő módon egy oknyomozó reality stílusát veszi fel, ami ismét egyediséget kölcsönöz az amúgy is izgalmas látványvilágnak.

A hangulatteremtés fő eszköze mégis a zene, amely a Rajzásban nemcsak narratív szempontból fontos, hanem formanyelvi eszközként is.

A soundtrack-et KIRBY és Donald Glover szerezték a sorozathoz, így az önmagában is megállja a helyét. Azonban bármikor csendülnek fel Dre idoljának slágerei, azoknak mindig lényeges funkciójuk van. Amennyiben megszólal egy Ni’jah-szám, már érezhetjük, hogy valami készül. De a csenddel is – egyfajta vihar előtti csendként – játszanak a sorozat során. Minden alkalommal, amikor elhallgat a zene, Dre eléri rituáléjának csúcsát. Ezt pedig az utána következő sanzonok vezetik le, amelyek a megtisztulást szimbolizálják. Ezek egyúttal a tetthely megtisztulását is aláfestik. Formanyelvi megoldások tekintetében tehát nem kell szégyenkeznie a Rajzásnak.

A karakterekkel viszont már akadnak problémák. Az Eufória-analógia olyan szempontból is érvényes, hogy itt is egy tinédzser belső utazását követhetjük,

csakhogy míg Rue drogproblémái emberközeliek és átérezhetők, addig Dre traumafeldolgozását nem tudjuk átélni és befogadni.

Ennek pedig az a legfőbb oka, hogy Rue-val szemben Dre-t a Rajzás nem engedi közel a nézőjéhez és egészen a fináléig van egy távolságtartás a protagonista és a közönség között. Ez az áttörhetetlen fal inkább ellenszenvessé teszi a főszereplőt, ami egyúttal drámája megértésének a rovására megy. Ezen mondjuk enyhít a lezárás, ahol kicsit közelebb kerülünk Dre elméjének nyitjához, de mindez túl későn következik be ahhoz, hogy megkapjuk a várt feloldozást. Így Dominique Fishback figurája végig egy meg nem értett sorozatgyilkos marad, akinek motivációit ugyan a befejezés és a hatodik epizód árnyalják némiképp, mégsem állhatunk fel elégedetten a képernyő elől.

Természetesen a mellékszerepekben azért vannak izgalmas teljesítmények, mint a negyedik epizódban spirituális szektavezérként brillírozó Billie Eilish, vagy a roppant szórakoztató és elszánt rendőrnyomozó (Heather Simms) a hatodik részből. Ők tökéletes adalékai a lassanként monotonná váló gyilkosságoknak, amelyeket csak az utolsó epizódok történései tesznek számunkra kicsit elfogadhatóbbá, ám ez addigra kevés az azonosuláshoz.

Vannak még a Rajzásban olyan feldobott témák, mint a közösségi médiás gyűlöletbeszéd, a digitális világ okozta elvetemült rajongás, vagy az örökbefogadás morális dilemmái, ezekkel viszont nem igazán tudtak/akartak mit kezdeni az alkotók, ezért inkább jó ritmusérzékkel adagoltak egy-két gyomorforgató mészárlást, hogy ezzel enyhítsék a nézők vérontás-éhségét.

Túl nagy falat volt ez a készítőknek, pedig remek lehetett volna.

A Rajzás kicsit olyan, mint egy kihagyott ziccer: nagyot durranhatott volna, helyette azonban beérték a tisztes középszerrel. Ugyanakkor a főszereplő távolságtartását és a pedzegetett témák kidolgozatlanságát némiképp ellensúlyozzák a szép formanyelvi megoldások és az ötletes mellékszálak. Kár érte, kiváló ügynök volt!

A Rajzás az Amazon Prime kínálatában érhető el.

Vida Benjámin Áron

Vida Benjámin nemzetközi tanulmányokat hallgat a Budapesti Corvinus Egyetemen. Filmes érdeklődése már gyerekkorára visszavezethető, tollat azonban egészen egyetemista koráig nem ragadott, így csak 2022-ben csatlakozott a Filmtekercs szerkesztőségéhez. Noha foglalkoztatják a társadalomkritikus szuperhősfilmek, a klasszikus gengszterfilmek és a sci-fik, mégis Stanley Kubrick és David Lynch alkotásai mozgatják meg leginkább a fantáziáját.

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!