Sorozat

Így kezdődött a migránsválság – Senkik földje

Ha a Balkán egy lőporos hordó, akkor a Közel-Kelet maga a tömegpusztító fegyver. A Senkik földje (No Man’s Land) című sorozat a szír háború mindennapjaiba kalauzol el minket, ahol semmi sem az, aminek elsőre látszik.

2015-ben Európára addig soha nem látott emberáradat zúdult a közel-keleti térségből. A bevándorlók többségében az afrikai kontinensről és a Közel-Keletről érkeztek, elsősorban a polgárháború sújtotta Szíriából, melyet a fundamentalista terrorszervezet, az Iszlám Állam tartott rettegésben. A valóság azonban sokkal bonyolultabb és sötétebb, mint azt gondolhatnánk.

Ebbe a világba kalauzol el minket a Hulu új sorozata, a Senkik földje, mely 2014-ben, a szír háborúban veszi fel a fonalat. A francia Antoine (Félix Moati) lánytestvére, Anna (Melanie Thierry) a konfliktusban vesztette életét egy öngyilkos támadásban. Míg a család az elhunytat gyászolja, Antoine egy videó felvétel alapján úgy véli, testvére mégis életben van. Mialatt Antoine Anna-t keresi, három jó barát az Iszlám Állam kötelékein belül harcol egy új világrendért…legalábbis elsőre így tűnik.

A Oded Ruskin rendezte sorozat első évadának nyolc epizódja mindenképpen figyelemreméltó alkotás a témában. A Senkik földje szerkezetét tekintve konzisztens és egységes, bár sokszor okoz nehézséget a változó szövetségi rendszerek követése. Elsősorban két nézőpontot követhetünk: a testvérét kereső Antoine-t, aki kurd fegyveresek közé keveredik, illetve Nassert (James Krishna Floyd), aki beépített emberként ténykedik az Iszlám Állam soraiban. Visszaemlékezésekkel és a cselekmény előrehaladtával a szálak egyre inkább összeérnek.

A sorozat bőven tartogat számunkra meglepő, sőt egyenesen sokkoló pillanatokat.

Az operatőri munka végig nyers és dokumentarista, de szerencsére a Bombák földjénben látható túlzott homevideós jelleget a készítők messze elkerülték. A hangkeverés és hangvágás szintén rengeteget ad a sorozat élvezeti értékéhez, ezért érdemes azt minél jobb hangrendszer mellett megtekinteni. Ez nem csupán az akciójelenetekre igaz. Többször fordulnak elő a szériában váratlan és meglepő hanghatások – semmiből érkező lövések, pokolgépes merényletek – melyek mégsem öncélúak, hanem a környezet kiismerhetetlen voltát erősítik. Maguk az akciójelenetek is szépen koreografáltak és láthatóan mellőzik a hollywoodi stílusú látványközpontú ábrázolást és sokkal hitelesebbnek, realistábbnak tűnnek.

A sorozat más tekintetben is szokatlanul valósághű. A Senkik földje szereplői rengeteg különböző nyelven szólalnak meg: angol, francia, arab, kurd. Az alkotók nem áldozták fel a hitelességet a kényelem oltárán, így a karakterek a származásuknak, illetve a szituációnak megfelelő nyelven szólalnak meg, ami viszont tovább nehezíti az amúgy sem egyszerű történet felfejtését. Különösen problémás lehet a kurdok és a velük harcoló nemzetközi önkéntesek motivációinak megértése. A kurdok között feltűnően sok nőt találhatunk – és ez nem feminista propaganda, valóban léteznek soraikban úgynevezett nővédelmi szervezetek – de akad egykori iraki veterán és a spanyol polgárháború nemzetközi brigádjai után nosztalgiázó baloldali anarchista is. Bár a színészi játék nem tartogat hatalmas bravúrokat, a történetet mégis szilárdan támasztja alá.

A sorozat nagy hangsúlyt fektet a nemzetközi összefüggések bemutatására és a szír események láncreakció-szerű mivoltára.

Hisz a Keleti pályaudvarnál lévő menekülttömegek, a Nyugat-Európában merényleteket elkövető szélsőségesek és a bevándorlás ellen demonstráló jobboldali politikai erők képe mind ebben a térségben gyökerezik. Bár a Senkik földje 2014-ben játszódik, többször is utalást tesznek olyan következményekre, melyek azóta már részei mindennapjainknak. A titkosszolgálatok ábrázolása szintén sokrétű és talán ez a szál tartogatja a széria legnagyobb meglepetéseit is.

A Senkik földje azonban nem a széles tömegek számára készült produkció a harmadik világ problémáiról, mint pl. a Véres gyémánt. Nem ajánlható olyanoknak, akiknek fogalma sincsen a szír háború mibenlétéről, mivel meglehetősen masszív alapműveltséget feltételez. Ilyen formán nem tudja felhívni a figyelmet a közel-keleti probléma fontosságára, mivel olyan közönségnek készült, amelynek eleve van sejtése az ott működő sötét erőkről. A cselekmény folyása sem a legfeszesebb, bár az érdeklődést szinte végig képes fenntartani. Marad a felismerés, hogy

ebben a háborúban bizony mindenki bemocskolódik irányítson a háttérből, vagy harcoljon a fronton.

Rengeteg múlik viszont a következő évad minőségén. Az első szezon zárása rengeteg kockázatot rejt magában így az egyenletes minőség korántsem magától értetődő. Valószínűleg biztonságosabb lett volna az alkotóknak, ha minisorozat formájában igyekeznek feldolgozni a szír háborút. Ugyanakkor a téma annak lezáratlansága miatt is kimeríthetetlennek tűnik, így bőven van ok a bizakodásra és egy még ütősebb második évadra.

A Senkik földje tehát nem egy könnyed szórakoztató popcorn sorozat, de a téma iránt érdeklődőknek egyszerűen kihagyhatatlan darab, mely segít árnyalni a fejekben lévő képet. Kényes összefüggéseket vizsgál, melyek ismeretében a világunk igazán nyugtalanítónak tűnik majd.

A sorozat az HBO GO platformján tekinthető meg.

Gueth Ádám

Gueth Ádám

Gueth Ádám 2017-ben csatlakozott a Filmtekercshez. Mióta 5-6 évesen először látta a Jurassic Parkot, vonzza a filmek világa. 2016-ban a Károli Gáspár Református Egyetem történelem szakán szerzett mesterdiplomát. Később, 2020-ban az ELTE BTK Szabadbölcsészetének filmtudomány szakirányán szerzett BA oklevelet. Főállásban dolgozik egy helyi lapnál, mellette pedig több filmes portál és blog állandó és vendégszerzője. Elsősorban a történelmi, a háborús és a science-fiction műfaj érdekli, szívesen elemzi történelmi filmek valós hátterét és igazságtartalmát. Kedvenc rendezői között találhatjuk Steven Spielberget, Ridley Scottot, Quentin Tarantinot és Stanley Kubrickot.

Podcast

Hirdetés

Hirdetés