Sorozat

Sérült énekesnő és egy szemétművész az HBO műsorán

Az HBO januárban két dokumentumfilmet tűz műsorára, amelyek közös témája a művészet: az Oscar-díjas Szívből jövő zene testi fogyatékkal élő zenészeket mutat be, az Oscar-jelölt Vik Muniz – A szemét művésze középpontjában pedig egy hulladékkal dolgozó képzőművész áll.

Szívből jövő zene

A Szívből jövő zene egy szívhez szóló történet pár zenészről, akik testi fogyatékosságuk ellenére is igen tehetségesek, és a művészetükön keresztül szeretnék elfogadtatni magukat a világgal. Nincs könnyű dolguk, hiszen Afrika déli részén, Zimbabwében élnek, ahol a fogyatékos gyermekek születését még ma is sokan boszorkányság következményének tartják.

A dokumentumfilm főszereplője, Prudence Mabhena egy arthrogryposis nevű, az izomzatot és a kötőszöveteket érintő fejlődési rendellenességgel született: a feje normális méretű, a teste és az összes végtagja azonban csökevényes, csakis kerekesszékkel képes közlekedni. Apai nagyanyja – a törzsi szokásnak megfelelően – már a születésekor meg akarta ölni, hogy megszabadítsa a családot az átoktól – anyja azonban úgy döntött, ad egy esélyt a gyermeknek: saját édesanyja félreeső házába menekítette, és csak négy évvel később hagyta magára.

A megindító alkotás annak a kislánynak az útját követi, aki környezete ellenségessége és gyanakvása elől saját világába menekül, és ott óriási kincset talál: hamar kiderül, hogy gyönyörű hangja van, és a dalokon keresztül reményt és szeretetet sugározhat a hozzá hasonlók felé, illetve felveheti a harcot a gyűlölettel és a babonasággal.

Prudence felnőttként hét, szintén testi fogyatékos társával együtt megalapítja a Liyana nevű zenekart, amelynek énekese és zeneszerzője lesz. A vezető billentyűs Farai Mabhandét ugyanaz a betegség sújtja, mint Prudence-t, a többiek egyéb testi fogyatékkal élnek: a másik énekes, Tapiwa Nyengera például nyitott gerinccel született, de van köztük üvegcsontú, hemofíliás, izomsorvadásos, hallássérült és amputált lábú is.

Út az Oscarig

A Szívből jövő zene nemcsak a nézőket, de a szakmát is megérintette: 2010-ben megkapta a legjobb rövid dokumentumfilmnek járó Oscar-díjat – bár az átadása kisebb botrányba fulladt, amivel annak idején a hazai média is foglalkozott. Miközben a rendező, Roger Ross Williams a köszönőbeszédét mondta, a film egyik producere, Elinor Burkett is felrontott a színpadra, hogy ő fejezze be a szónoklatot – emiatt az Oscar-gála Kanye Westjének is kikiáltották, utalva a rapper MTV VMA-díjátadón elkövetett, hasonló közbelépésére.

Az alkotóról

Roger Ross Williams nem először foglalkozik zenei témával, a New York Underground című, 2003-as dokumentumfilmjében például olyan tehetségeket mutatott be, akik New York forgatagában – az utcán, garázsokban, saját otthonukban – zenélnek, de eddig még egyetlen lemezkiadó vagy koncertszervező sem figyelt fel rájuk. A rendező legfrissebb, idén bemutatandó munkája, a God Loves Uganda pedig szintén afrikai helyszínre kalauzolja a nézőket.

Bemutató: HBO, január 19. csütörtök, 22:50

Vik Muniz – A szemét művésze

A Vik Muniz – A szemét művésze (eredeti címe Waste Land, amely többek között egy T. S. Eliot-versre is utal) a New Yorkban élő brazil képzőművész, Vik Muniz talán legnagyobb szabású projektjét követi nyomon. A férfi már korábban is dolgozott szeméttel, illetve különféle, a festészetben nem megszokott anyagokkal: Mona Lisa kettős portréját például lekvár és mogyoróvaj felhasználásával készítette el, Andy Warhol stílusában.

Most azonban valami grandiózusabbra készül: egy filmes stábbal együtt ellátogat a világ legnagyobb szeméttelepére, a Rio de Janeiro határában fekvő Jardim Gramachóra, és az ott talált szemétből festi meg az ott élő guberálók (az eredetiben valamivel tágabb értelmű catadores) portréját. A terv viszonylag egyszerűnek tűnik, de természetesen nem valósul meg ilyen könnyedén, és jóval többé is válik, mint egy művészeti projekt: Muniz ugyanis kíváncsi lesz modelljei nem mindennapi élettörténetére, így a stáb végül is három éven keresztül forgat.

A Jardim Gramacho guberálói amúgy is különleges figurák, hisz jogi szervezetként (az Association of Recycling Pickers of Jardim Gramacho tagjaiként) végzik munkájukat. Elnökük a fiatal, karizmatikus Tiao, aki tizenegy éves korától dolgozik a szeméttelepen, a vezetői szerepre pedig az ott talált politikai kiáltványokból készült. Barátja, Zumbi hozzá hasonló, értelmiségi hajléktalan, aki a kidobott könyvekből könyvtárat alapított a többiek számára. A társaságot színesíti még többek között a harmadik gyermekét váró, tizennyolc éves Suelem, aki büszke munkájára, hiszen nem prostituáltként vagy drogüzérként tengeti életét; valamint Irma, a szervezet szakácsa, aki mindig a telepen talált, még használható élelmiszerekből készíti el a napi betevőt.

A rendezőről

Vik Muniz mellett az Oscar-jelölt dokumentumfilm rendezője, Lucy Walker is már régóta érdeklődik a szemét iránt: „Mindig is érdekelt a szemét. Az, amit mondhat nekünk. Az, ami zavar benne minket, amitől nem tudunk együtt élni vele. Hova kerül, és mennyi van belőle? Meddig marad fenn? Milyen lehet nap mint nap szeméttel dolgozni? Olvastam egy nőről, aki, hogy kifejezze az elismerését a New Yorkban dolgozó köztisztaságiaknak, mindegyiket megölelte. Megemeltem a kalapom a véleménye előtt, de arra gondoltam, az elismerés más formáinak is létezniük kell” – mondta a rendezőnő a dokumentumfilmről kiadott közleményében.

Walker aztán összeismerkedett a New York-i egyetem egyik tanárával, aki éppen a szemétről tartott előadásokat, és a diákjait elvitte az akkor még a Staten Islanden fekvő lerakodóhelyhez, amelyen a Szabadság-szobornál is magasabb szemétdomb képződött. A rendezőnőt lenyűgözte és elgondolkodtatta a helyszín: akkor döntötte el, hogy forgat egyszer egy filmet, amely szeméttelepen játszódik.

A Vik Muniz – A szemét művésze azonban éppúgy szól a Jardim Gramachón élő guberálókról is – ami nem csoda, ha figyelembe vesszük, hogy Walker korábbi munkáiban is számos érdekes figurát mutatott be a nézőknek. A Devil’s Playgroundban az amish közösségben felnövő, de a modern társadalom iránt egyre nyitottabb kamaszokról mesél, a Blindsight pedig egy csapat vak hegymászóról szól, akik a Mount Everest egyik csúcsának meghódítására készülnek.

Bemutató: HBO, január 26. csütörtök, 22:55

Címkék

HBO Pressroom

Add Comment

Click here to post a comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Podcast

Hirdetés

Hirdetés