Sorozat

Ásó, balta, nagyharang – Szerelem és halál

szerelem-es-halal-elizabeth-olsen

A vallásos kisvárosi közösség templomi kórusának szívét és lelkét, a mindig pörgős és vidám feleséget és családanyát, Candy Montgomery-t mindenki kedveli, nem is csoda. Ahol ő megjelenik, ott csakúgy ragad az emberre az életigenlés és a jókedv. Mígnem 1980-ban egy kávézgatós szomszédlátogatás során 41-szer sújtott le szeretője feleségére baltával, ami némileg csorbát ejtett makulátlan megítélésén. A Szerelem és halál az ő történetét dolgozza fel.

A kritika az első öt epizód alapján készült.

A Szerelem és halál nem akármilyen megtörtént esetet tár fel: a látszólag tökéletes házasságban élő Candy Montgomery és Allan Gore 1978-ban kezdődő afférját és a két évvel később elkövetett brutális baltás gyilkosságot. Az ügy még több mint 40 év elteltével is izgalmas alapként szolgál, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy az elmúlt egy évben már a második feldolgozása kerül képernyőre. A Hulu tavaly hozta tető alá a Candy-t, idén pedig az HBO helyezte új megvilágításba, nem is akármilyen alkotó- és szereplőgárdával.

A nyolcrészes sorozatot íróként David E. Kelley jegyzi, ami csöppet sem meglepő. Az alapsztori olyannyira testhezálló, hogy

ha a Szerelem és halál alapjául szolgáló bűntett nem történt volna meg a valóságban, azt nagy valószínűséggel maga Kelley vetette volna papírra.

Az egykori ügyvéd, ma már televíziós producer és forgatókönyvíró szakmát váltott ugyan, de továbbra is előszeretettel boncoclgatja a jog, a bűn és a törvény kérdéseit. Olyan produkciókért felel ugyanis, mint a Hatalmas kis hazugságok és a Tudhattad volna vagy a Boston Legal – Jogi játszmák. Előbbi kettőben Nicole Kidman került főszerepbe, aki a Szerelem és halál esetében ezúttal is együttműködik Kelley-vel, ezúttal azonban nem színészként, hanem executive producerként. Kecsegtető tehát, hogy a kisvárosi idillt holmi megcsalás mellett gyilkossággal is megbolygató történet az ő párosukhoz került – különösen, hogy a szériában szép fokozatosan a pszichológiai-pszichiátriai háttér és elfojtott traumák is szerephez jutnak.

A Szerelem és halál afférja szokatlan módon, különösebb felvezetés nélkül veszi kezdetét: Candy (Elizabeth Olsen) a hitközösség röplabda edzésén váratlan vonzódást kezd érezni Allan (Jesse Plemons) iránt, majd a következő alkalommal a parkolóban beül a férfi kocsijába, és ezt közli is vele. A férfi eleinte hezitál, hiszen nem elég, hogy házas és vallásos, de éppen következő gyermekével terhes a felesége, Betty (Lily Rabe). Viszont nem tétovázik soká: Candy és Allan hamarosan egymás bizalmasai lesznek – szexpartnerek csak jóval később. Ők ugyanis hideg fejjel megbeszélik, sőt,

összeírják és szabályzatba foglalják, milyen feltételekkel léphetnek majd bele ebbe a viszonyba.

Hamar kiderül, hogy valójában egyikük sem folyamodna ahhoz, hogy szeretőt tartson: amire mindketten vágynak, az sokkal inkább egy társ, akivel megoszthatják a gondolataikat és együtt nevethetnek, akihez szívesen mennek haza, és még a szex is jó. Láthatjuk, hogy Candy és Allan nem vágynak másra, mint amiről a házasságnak szólnia kéne, csakhogy azt a már meglévő házastársaiktól, úgy tűnik, nem kapják meg.

Azok körében, akik rögvest a véres részletekbe akarnának fejest ugrani, a Szerelem és halál könnyen lehet, hogy megosztó lesz. A széria majd’ felénél jutunk el az ominózus baltás jelenetig. Egészen odáig a sorozat késleltet, és azon van, hogy megismertesse és megkedveltesse nézőivel eleinte „csupán” csalárd, majd aztán hidegvérű gyilkos főhősét.

A Szerelem és halál három részen keresztül zajló szolid és teljesen vérmentes felvezetése azonban nem csak öncélú időhúzás,

sokkal fontosabb szerepe van annál. Ennyi idő szükséges ahhoz, hogy alaposan megismerjük az eset legfőbb szereplőit, elsősorban Candy-t és férjét, Patet (Patrick Fugit) valamint Allant és Betty-t, illetve a négyük közti viszonyrendszert.

A sorozatnak rafinált módon sikerül elérnie, hogy (kezdetekben) a szívünkbe zárjuk Candy-t. Ez különösen nagy bravúr, elvégre végignézzük, amint megcsalja az első pillantásra tipikus „buta kis férjnek” tűnő Patet. A férj nagyjából három rész során vajmi kevés port kavar. Lényegében néhány fűnyírós vagy tévénézős bevágáson kívül alig látjuk, dacára annak, hogy ő az egyik megcsalt fél. Ám szép lassan kirajzolódik, éppen azzal párhuzamosan, ahogyan felesége egyre közeledik a tébolyhoz, hogy az elsőre oktondinak és nemtörődömnek tűnő férj álcája mögött egy mélyérzésű és feleségét csodáló férfi rejlik. Innentől, és nem is az affér kezdetétől

válik Candy addig lehengerlő személyisége az irigylésre méltóan összeszedettből érzéketlenné, a lazából pedig önzővé.

Elizabeth Olsen minden rezdülése tökéletesen a helyén van, és néha az lehet az érzésünk, nem csak a történetbeli környezetét, de a nézőket is szemrebbenés nélkül csalja tőrbe, miközben folyékonyan és szentséges ártatlanságot sugallón hazudik. Egyre nehezebbé válik megítélni róla, hogy a szociális és életvidám kertvárosi családanya imidzs a valóság, vagy inkább csak egy álarc, ami mögött egy érzéketlen pszichopata rejlik. A letartóztatást követően Candy egy pszichiáterhez kerül, aki felméri mentális állapotát, és ekkor kerülnek első ízben felszínre Candy múltjából elfojtott traumák.

A meggyilkolt Betty Gore-t alakító Lily Rabe játéka azonban még Elizabeth Olsen-ével is vetekszik:

harsányságtól mentes, szolid alakítása már-már kísérteties, és éppen ettől a dermesztő visszafogottságtól lesz kiszámíthatatlan és hátborzongató. Rabe lenyűgöző alakításának köszönhetően lerí róla, hogy egy végtelenül keserű, boldogtalan és labilis nő, mindezen tulajdonságaival pedig Candy totális ellentétét képezi. Egész lényéből, minden porcikájából ordít a kétely és a bizonytalanság – kétség sem fér hozzá, hogy a morózus, depresszióval küzdő Betty Gore szerepére Lily Rabe volt a tökéletes választás.

A Szerelem és halál három nagyobb egységre osztható. Az első három rész az afférra, valamint a szereplők és a köztük lévő viszonyrendszer alapos megismerésére helyezi a hangsúlyt. Ezt a gyilkosság követi és Candy zavarbaejtően fegyelmezett harca a valóság elleplezéséért, ami totálisan új fejezetet nyit a történetben és annak atmoszférájában is. Ezt követi a nyolcrészes széria utolsó epizódjaiban a letartóztatás és az azt követő bírósági tárgyalások sora.

A Szerelem és halál egy újabb szerelmi zűrrel és pszichológiai háttértartalommal megtűzdelt bűnügyi dráma David E. Kelley tollából, és mindent hoz is, amit egy ilyen kombinációtól (el)várunk. Nicole Kidmannel az oldalán Kelley ezt a sztorit kisujjból hozta, a színészi alakítások bravúrosak, ahogyan az is becsülendő, hogy Candy és környezetének mély és összetett feltérképezésére is bőven szán időt a széria – biztosan lesz, aki szerint túl sokat is.

A Szerelem és halál április 27-től elérhető a HBO Max kínálatában.

Németh Míra

Németh Míra 2019-ben csatlakozott a Filmtekercs csapatához. Miután látta az Amélie csodálatos élete című filmet, 12 évesen döntött úgy, hogy filmekkel akar foglalkozni. Azóta „mindenevő”: szerzői filmeket, blockbustereket, dokumentumfilmeket egyaránt szívesen fogyaszt, különösen kedveli a sajátos rendezői szemléletet, az abszurd humort és a társadalomkritikát a filmekben.

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!