Sorozat

New York feketében – És egyszer csak…

A két csalódást keltő nagyjátékfilm után Messiásként vártam a Szex és New York folytatását – és nem hiába! Az HBO Maxtól érkező És egyszer csak… (And Just Like That) visszarepít minket kedvenc városunkba, és ha nem is lesz a nők legújabb Bibliája, a kedvenc magazinuk még lehet. A kritika az első két rész alapján íródott.

Amikor a Szex és New York indult, még csak középiskolás voltam – ha el is kaptam egy-egy részt később az HBO-n, egyszerűen nem értettem, mi ez a hülyeség. Aztán eltelt egy évtized, és a harmincas éveimbe fordulva szinte napok alatt daráltam le az egész szériát, aminél igazabbat keveset láttam azóta is. Hiába választott el egy óceán, sok-sok egyéjszakás kaland és még több Jimmy Choo és Manolo Blahnik cipő Carrie Bradshaw (Sarah Jessica Parker) világától, mégis részről részre ismertem magamra a manhattani harmincas nők kihívásait látva.

Véleményed van a cikkről vagy a filmről? Írd meg nekünk kommentben!

Sajnos a moziba érkező folytatások egyike sem igazán tudott megnyerni magának – hiányoltam a sorozat egyszerre okos, humoros és aktuális sziporkáit, amiért a csodás ruhák sem tudtak kárpótolni –, mégis úgy vártam ezt a folytatást, mintha a két egészestés divatbemutatóért is felelős Michael Patrick King sosem csalt volna meg. Az eredeti sorozatot jegyző Darren Star távolmaradása komoly rizikófaktor volt az egyelőre tíz részes folytatásnak, de szerencsére King tanult saját hibáiból, és visszakanyarodott ahhoz a világhoz, amit Starral még együtt építettek, így úgy tűnik, ismét eljött a mi időnk.

Az alaphelyzet változatlan – néhány manhattani upper barátnő „küzdelmei” az élettel –, a gárda azonban sajnos kicsit módosult. Carrie, Miranda (Cynthia Nixon), Charlotte (Kristen Davis) és párjaik maradtak – a folytatástól elzárkózó Samanthát (Kim Cattrall) azonban nélkülözniük kell a rajongóknak. A provokatív, sokszor humoros, a történetet komolyan előmozdító karakter hiánya fájó, de nem megbocsáthatatlan: az alkotók egy meglehetősen ügyetlen magyarázkodással és néhány kifejezetten izgalmas új karakterrel –

a kötelező reprezentáció jegyében Nicole Ari Parkerrel, Karen Pittmannal és Sara Ramirezzel bővül a stáblista

– igyekeztek betölteni a nyomában maradt űrt.

A Nagy Alma gráciái még mindig egy jó tízessel járnak előttem, a problémáikat, ha nem is mindig saját bőrömön, de a körülöttem élő barátnők révén is, azonban sajnos jól ismerem. Egy ötvenes éveit taposó nő (ahogy Charlotte) küzd a gyerekekkel, (ahogy Carrie) próbál lépést tartani a korral, (ahogy Miranda) új karriert kezd, (és ahogy valamennyien) harcol az öregedéssel  – és bizony szembe kell néznie a legyőzhetetlen ellenséggel, a halállal is. A világban zajló események miatt sajnos az utóbbi években sokkal többeknek kellett elgondolkodniuk saját és szeretteik múlandóságán, így a gyász kérdését bedobni sajnos több volt az alkotók részéről, mint aktuális.

Aktualitásokban – ahogy ezt már megszokhattuk a sorozat eredetijétől is – ezen felül sincsen hiány: a széria reagál a média új csatornáira, a szexualitásról és a rasszizmusról szóló diskurzus kérdéseire és a Z-generáció szokásaira egyaránt. Jól érződik, hogy a valamennyi részt íróként is jegyző Kingnek rendkívül fontos volt, hogy szinte politikai állásfoglalásként reflektáljon a világot most foglalkoztató kérdésekre, de sajnos ez a reakció itt-ott elég kirakatízű. A Szex és New York úttörő volt a maga idejében a női szexualitás ábrázolásában –

az És egyszer csak… inkább csak jó diákként beáll a sorba és menetel a politikai korrektség kijelölte úton.

A fő kérdés persze az, mekkora szerephez jut ezúttal a szex? Fontos leszögezni, hogy bár a Szex és New York világában járunk, ez már nem az a sorozat. A párkapcsolati és szexuális kérdések háttérbe szorulnak – pontosan úgy, ahogy az életben is más kérdések foglalkoztatnak minket harminc- és ötvenévesen. Aki arra vár, hogy ott veheti fel a fonalat, ahol 2004-ben abbahagyta, csalódni fog – aki viszont együtt öregedett/érett a szériával, most is megkapja tőle azokat a válaszokat, amiket húsz évvel ezelőtt.

Mi változik húsz év alatt? Az ember bölcsebb, megfontoltabb, mélyebb lesz. Az És egyszer csak… is rendelkezik ezekkel az értékekkel. Az első fél órában azon gondolkodtam, mégis mivel töltik majd ki az alkotók a tíz rész, akkora volt az idill – aztán olyan gyomrost kaptunk, amit a második rész végére sem hevertem ki. Ha több mint húsz éve követed a karakterek sorsát, régi ismerőseiddé, családtagjaiddá válnak, és bizony nem hagy hidegen, ha történik velük valami. A második rész a remek alakításoknak és az okos párbeszédeknek köszönhetően az érzelmek olyan hullámvasútját adta, amiben ritkán van részem a tévé előtt. Az éjszakai bulizás és a felnőtté válás nagy kérdései az élet nagy kérdéseinek adták át a helyüket – nagyszerű hír, hogy még legalább nyolc résztől remélhetek választ ezekre a kérdőjelekre.

 

Az És egyszer csak… megtalálható az HBO GO kínálatában.

Molnár Kata Orsolya

Molnár Kata Orsolya a Filmtekercs.hu egyik alapítója, 2020 augusztusáig főszerkesztője. Geográfusként és filmtörténetre specializálódott bölcsészként végzett, PR-, branding- és marketingtanácsadóként dolgozik. Specializációja a képregényfilm, a sci-fi és a távol-keleti filmek.

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
1 hozzászólás
Oldest
Newest Most Voted
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!

Podcast

Hirdetés

Hirdetés