Fókuszban Sorozat

Tegnap őt vitték el, ma engem, holnap téged – Leila

A Netflix elkészítette a A szolgálólány meséjének indiai változatát. De zavaró koppintás lett csupán a Leila, vagy képes újat mondani a sorozat az első évad alapján?

A Leila bizonyos vonatkozásban tényleg A szolgálólány meséjének premisszájára épít, sokszor túlságosan is merítve annak elemiből, mégis, több téren is újat tud mondani. Hiába a Hulu sorozatának nyers, kegyetlen és vizuálisan is letaglózó ereje, a Leila relevanciája miatt valahol még nyomasztóbb, ráadásul máshogy az. A sorozat két fő pillére a kommunista idők erőeloszlásának bizonytalanságára és a tiszta víz hiányára épül, a helyszín pedig India. A történet egy anya szenvedéseit követi nyomon, aki lányát próbálja felkutatni, miközben a rendszer ellen fellázadó titkos csoportot is segíti.

Ismerősnek ismerős a felállás, a helyszín és a társadalmi problémák azonban új köntösbe csomagolják az alkotást.

Egy disztópikus világban járunk a nagyon is közeli jövőben, ahol arbitrális megkötések és törvények alapján vették el családok vagyonait, választották el őket és küldték őket táborokba, átalakító házakba vagy osztották őket be szolgálóknak. A rendszer ellenségeinek élete egyik pillanatról a másikra hullott darabjaira. Ez történt Shalinival is, aki nem csak, hogy muszlim férfihoz ment hozzá, de közös gyermekük is született, ő Leila. Utóbbi a sorozat bemutatta világ rendjének egyik legsúlyosabb bűne: a kevert-vérű gyermek. Az ilyeneket az állam összegyűjtötte, aztán jó pénzért eladta azoknak a pároknak, akiknek nem sikerült teherbe esniük, a rendszer gépezetébe azonban éppen hogy nagyon is jól megtalálták a helyüket.

Így lett a gazdag és boldog családanyából nincstelen, férjtelen és gyermektelen nő. Az őt szolgáló fiatalabb nőből pedig hirtelen gazdag, elismert és befolyásos asszony. A sorozat több ízben is bemutatja, hogy mi is a legnagyobb baj a kirekesztéssel, a bármilyen alapú megkülönböztetéssel: hiába hiszed, hogy a pozíciód biztonságban van, hogy a rendszer lelkes híveként te a veszély felett állsz. Egy ilyen világban senki sincs biztonságban. Shalini pár epizód alatt került ugyanabba a helyzetbe, mint az elején megismert, őt kiszolgáló nő. Ahogy a Shalini által kiszolgált asszony is később egyik napról a másikra veszíti el mindenét. Mindegy, hogy ma csak a barnák vagy csak a kék szeműek szenvednek. Mindegy, hogy holnap csak a vörösökért vagy az alacsonyakért jönnek.

Holnapután vagy azután eljutnak hozzád is, hiába vagy magas, szőke, zöld szemű. Erre nagyon szépen és pontosan világít rá a Leila.

Ahogy azzal a gondolattal is kendőzetlenül őszintén játszik el, hogy a kasztrendszer gyakorlatba való visszaültetése korántsem világtól elrugaszkodott gondolat. Az anyagi különbségek fényévekre repítik a világ gazdagjait a szegényektől. Amíg valaki falat húz a medencéje köré, addig mások automatákból szerzik meg a zacskós vizet a koszos utcákon. Nagyon brutálisan halvány a vonal a sorozatban látott fikció és a valóság között. A tiszta levegő és a tiszta víz hiányának égető problémája hamarabb fogja eluralni a világot, mint az egyesek hiszik vagy remélik. Egyszerűen új perspektívába kerülnek a számunkra kézenfekvő luxuscikkek. Ezzel a szállal tényleg nagyon betalált Urmi Juvekar munkája.

A főszereplőt játszó Huma Quershi játéka pedig kiváló: érzékenyen formálja meg a meghasonlott anyát, akinek ha nem is fizikailag, de lelkileg mindenképpen hihetetlen fájdalmakat kell átélnie az évad során.

Hozzá társul az ellenállást vezető Bhanut alakító Siddharth, akivel nagyon jó a kémia közöttük. Ráadásul a sorozat nem ugrik a kiszámíthatóra, nem hozza össze a két karaktert, sőt. Sokkal érdekesebb dinamikában mozognak, hiszen míg Shalini egyértelműen csak lányáért küzd, addig Bhanu az egész rendszert próbálja megdönteni és emberek millióinak életét megmenteni.

Maga a képi világ egyébként korrekt, de ha már ennyire adja magát a Hulu sorozata, attól azért vizuálisan nagyon távol áll. Ami korántsem baj, hiszen azért nem egy indiai remake-et néz az ember. Ennek ellenére a sok közeli felvétel hangulatosan adja vissza az érzelmeket, a pusztuló, rothadó szeméttelepek pedig gyomorba vágóan üzennek a nyugati világ kényelmes kanapéin ücsörgőknek. Hiszen hiába a fikciós vonulat, ezek a képek a mai Indiát festik le, ahogy maga a történet is kísértetiesen merít a modern társadalmi problémákból. Keleten már évek óta harcok folynak a tiszta vízért, ennek fényében pedig igencsak hangos a sorozat relevanciája.

Talán sokaknak nagyon zavaró lesz a hasonlóság A szolgálólány meséjéhez, ráadásul az indiai alkotásokra oly jellemző hektikusabb ütemezés sem fog mindenkinek bejönni, nekem azonban tetszett a Leila. Elismerem, hogy nem eredeti, hogy nem annyira izgalmas vagy feszült és hogy látványra is csak egy kompaktul összerakott darab. Viszont fontos tematikát boncol egy végtelenül szimpatikus főszereplővel a fókuszban. A lezárás pedig nem is lehetne ennél nyitottabb – ha jön a következő évad, én leülök elé.

Kajdi Júlia

Kajdi Júlia

Kajdi Júlia az ELTE-n végezte el a filmes alapszakot, majd az Edinburgh-i Egyetemen a mesterszakot. 2014 óta tagja a ‘tekercsnek. Specializációja a thriller, a krimi és Alfred Hitchcock. Ő a Hírek rovat vezetője.

FM ‘tekercs Podcast

Hirdetés

Hirdetés

Weboldalunkon sütiket használunk.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk..