Sorozat

A sokadik sorozatgyilkos – The Alienist

18-as karikás, sorozatgyilkosos, kosztümös krimi, ami ráadásul regényadaptáció is – mintha egy laborban kotyvasztott recept lenne a sikerhez, ám a The Alienist valahogy mégsem találja saját hangját. Pilotkritika.

Magyarországon forgatták a TNT legújabb sorozatát, a Caleb Carr regényéből készült The Alienistet (A halál angyala). Ez csupán minimális adalék a hazai nézőknek, mert egy-két feltűnően budapesti épületet leszámítva nagyon nem ismerünk rá fővárosunkra. Valószínűleg ez az első alkalom, hogy Budapest New York City-t játssza – könnyítés azonban, hogy a 19. század végén kezdődik a cselekmény.

Brutálisan megcsonkított holttestet talál a rendőrség: egy prostituáltnak állt 13 éves fiú az áldozat. Az elmebetegekre szakosodott pszichológus, Dr. Laszlo Kreizler (Daniel Brühl) egyből ráveti magát az ügyre, társául pedig régi barátja, a kriminalisztikai újságíró John Moore szegődik (Luke Evans). Kreizler specializációja a gyermekpszichológia, de a szakmai érdeklődés mellett múltja démonjainak feltárása is motiválja. Egy korábbi páciense ugyanis szintén gyilkosság áldozata lett, a mostani és múltbéli eset közt pedig kapcsolat lehet. Mivel a rendőrség vonakodik segíteni az öntörvényű és sajátos módszereket valló Kreizlernek, az ottani titkárnőhöz, Sarához (Dakota Fanning) kell fordulniuk segítségért.

Ha ismerősnek tűnik a fenti szinopszis, az azért lehet, mert láttál már krimit. A The Alienist olyan leplezetlenséggel használja a sablonokat, mintha a sorozat nem 2018 terméke lenne. Nagyjából harminc éve lett volna újszerű a nyers brutalitása, mely az egyértelmű kitűnési eszköze kíván lenni. Caleb Carr könyve 1994-ben jelent meg, és mai adaptációja már kissé elavultnak tűnik az olyan progresszív krimisorozatok, mint a Mindhunter, a True Detective vagy a Fargo idejében.

A The Alienist egy klasszikus, Hasfelmetsző Jack idejét megidéző történet, de a pilotból kihagyták azokat az elemeket, ami miatt vissza akarnék térni a folytatásra.

A panelek mentén haladó történet első részében nemhogy a karaktereket nem ismertük meg semennyire, de maga a rejtély sem tűnik érdekesnek. Ezen az se javít, hogy a változatosság kedvéért most kisfiúkat ölő sorozatgyilkost kell elkapni – igazából bárkivel felcserélhetők az áldozatok.  Egy kriminél vagy az ügynek (Hetedik) kell rettentő izgalmasnak lennie, vagy a szereplőknek (Sherlock), a TNT sorozatánál viszont egyik sem erős. A személyes kapcsolat Kreizlerrel egyelőre nincs megalapozva annyira, hogy együtt érezhessünk a doktorral, aki mögött Moore is csupán jellegtelen árnyék.

Amire nem lehet panasz, az a korhűség és a színészek. Daniel Brühl és Luke Evans csuklóból hozzák szerepeiket, melyek nem kívánnak sokat tőlük. Dakota Fanning is korrekt a maga módján, pedig az ő szerepe hordoz magában lehetőségeket: ő az első rendőrségi női alkalmazott. Ezt nem azért mondom, hogy a minden csapból folyó emancipált női karakterek oltára előtt tisztelegjek. A sorozat nagyjából egyetlen releváns női szereplője ugyanis egy olyan látásmód, amire a The Alienistnek hatalmas szüksége van. A nyomozók, a rendőrök, az áldozatok mind férfiak, így Dakota Fanning remélem a jövőben maradandóbbat alkot majd, mint ebben a részben.

Mit tehetünk egy olyan krimisorozattal, ahol a rejtély egyáltalán nem érdekel minket? Nem nézzük.

A The Alienist az első epizódja alapján szerintem nem érdemli meg a folytatást, de könnyen lehet, hogy felpörögnek majd az események. A rendezés, a hangulat és a történet mindenesetre hidegen hagyott és képtelen voltam elveszni ebben a nyomasztó világban – pedig nagyon akartam.

Mikor az epizód végén szájunkba rágják, hogyan kell majd a pszichológusnak a gyilkos agyával gondolkodni, ott volt a legvilágosabb, hogy semmi újat nem mutat a The Alienist. Az aktuális tévésorozatok legnépszerűbb műfajában, a krimiben sokkal többet kell ennél nyújtani a figyelmünkért.

Szécsényi Dániel

Szécsényi Dániel

Szécsényi Dániel a Magazin és Moziban rovat szerkesztője. Kedvencei az életszagú, morális kérdéseket feszegető filmek, a kamaradarabok és az igényes blockbusterek.

Podcast

Hirdetés

Hirdetés

VlogTekercs

Kilépve a karanténból, de még annak hatása alatt elkészítettük a VLOGtekercs Romantika és nevetés listáját! 12 olyan vígjátékot és-vagy romantikus filmet listáztunk nektek, amit azoknak is látniuk kell, akiket egyébként hidegen hagy valamelyik műfaj. Az egy tucat film között van tinikomédia, animációs film, kicsit alpári, vagy éppen visszafogottabb, de egészen abszurd mozi is, hogy az egész család kedvére válogathasson. Igyekeztünk az elmúlt húsz év filmterméséből válogatni, de volt néhány klasszikus darab, amit annyira a szeretünk, hogy muszáj volt feltennünk a listára. Ráadásul arra is figyeltünk, hogy mindegyik filmet megtaláljátok valamelyik hazai streaming-szolgáltatón!

Inkább elolvasnád?

 

  • Műsorvezetők: Németh Míra, Énekes Gábor
  • Vágó: Nagy Tibor
  • Főcím: Gyenes Dániel
  • Projektvezető: Nagy Tibor
  • Producer: Molnár Kata Orsolya