Sorozat

A hazugság a vérében van – A kibukott

Mindössze egy csepp vér elég ahhoz, hogy diagnosztizáljunk bármilyen betegséget – A kibukott (The Dropout) című sorozat alapjául szolgáló igaz történet egy nagy ígérettel indult, de egy undorító hazugságspirálban öltött testet.

A cikk az első három epizód alapján készült.

Véleményed van a cikkről vagy a filmről? Írd meg nekünk kommentben!

Egyetlen technológiai újítás képes megváltoztatni az egész emberiség életét – ha egy mondatban kéne összefoglalni, mi is a Szilícium-völgy által közvetített marketingüzenet, talán ez lehetne az. Mámorító azt látni, a kaliforniai techvállalatokat tömbösítő központban mennyi informatikai kis- és középvállalkozás szökkent szárba és vált végtelen pénzgyárrá. Többek közt a Google, az Apple, a Hewlett-Packard és a Facebook is bölcsőként tekinthet a San Francisco-öböl ezen részére. Itt az álmokat nem elképzelik, meg is valósítják; hogy mi történik Földünkkel a következő években, annak a krónikáját itt írják túlhajszolt programozók és mérnökök. Ám legtöbb esetben olyan produktumot eredményeznek ezek a vállalkozások, melyek elsősorban a fogyasztói élményt növelik, a közös kultúránkhoz vagy egészségügyi állapotunkhoz nem tesznek hozzá.

Elizabeth Holmes vállalkozása egészen másképp indult, látszólag küldetéstudat vezérelte az ifjú stanfordi egyetemi hallgatót, aki ott is hagyta iskoláját és céget alapított. Célja volt egy olyan szabadalom létrehozása, mely megkönnyíti az egészségügy működését, és egy kompakt eszköz segítségével kiváltja a hetekig tartó orvosi időponthalasztásokat és a sorban állásokat. Milyen hihetetlen gondolat és mekkora ambíciók vezérelték ezt a lányt… hogy történhetett az, hogy jelenleg akár 20 év letöltendő szabadságvesztésre ítélheti a bíróság?

A Theranos nevű cég vezérigazgatójaként Holmes túl szép ígéret volt.

Ha megkérdezel tíz embert, abból kilenc azt fogja válaszolni, hogy a nők empatikusabbak, így egy küldetéstudatú, egészségügyet forradalmasítani akaró, épülő techóriást, melynek az élén egy lelkes és karizmatikus nő áll, nem lehet visszautasítani. Itt a nagy lehetőség, hogy meglássuk a Szilícium-völgy emberi arcát. Olyan ízes gumicukor volt ez, amit nem lehetett kiköpni, hiába a tátongó lyuk a sztoriban: nincs működő termék, ami véghez viszi a beígért vizsgálatokat.

Korunkban a megváltó eljövetelét a nyugati világ programozói és feltalálói közül várjuk. Ilyen messiás volt Bill Gates, Steve Jobs és bizonyos szempontból Mark Zuckerberg is. Teljesen átírták a technológiai eszközök szerepét az életünkben – stílusában Elizabeth Holmes is az ő példájukat igyekezett követni, ez pedig egy újabb érv volt amellett, miért egy óriási kamu az egész, amit felépített.

Mit szeretnek az emberek a technológiában? Azt, ha végtelenül egyszerű, és tulajdonképpen egy mondatban leírható. A tudomány és a kutatás-fejlesztés is (már ami a fogyasztói elektronikát illeti) pont efelé halad – miért ne terjesztenénk ki ezt az orvoslásra is? Az egyetlen vércseppből bármit kiolvasó masinéria pedig szintén egy annyi csábító ötlet, hogy nem lehet rá nemet mondani. Kivéve, ha mérnök az illető, vagy csak simán épeszű ember. Mert ezt alkotta meg Elizabeth Holmes: meglátta, mit csinál az Apple, áttette egy másik ágazatba, és kész volt az ötlet. Ezután pedig csak próbálkozott és próbálkozott a produktum legyártatásával, mind hiába. Képtelenség megoldani azt, hogy ilyen pici gépben ennyi vizsgálatot el lehessen végezni. Lehetett volna a gép nagyobb is – de az hol elég szexi ahhoz, hogy Holmes el tudja adni a gyógyszeripari vállalatoknak és kereskedéseknek?!

És itt jön a következő kérdés: lehetünk-e a nemes ügy miatt megbocsátóak, ha az ötletgazdának nincsenek emberi érzései?

Elizabeth Holmes ötlete csak papíron megsüvegelendő, azonban, ha karaktere mögé tekintünk, vagy csak megnézünk egyetlen interjút vele, előfordulhat, hogy összerezzenünk. Az állandóan feketében, jellemzően garbóban, erős vörös rúzsban parolázó, különös bariton hangon megszólaló és zavarba ejtően keveset pislogó vezérigazgató ugyanis egy elképesztő freak – ráadásul karaktere is teljes kamu, az évek során alkotta meg fokozatosan. Ezt A kibukott igen erősen bemutatja. Statisztika igazolja ugyanis, hogy azokat a nőket sokkal okosabbnak hiszik és komolyan veszik, akik mélyebben intonálnak. Holmes pedig – bár nem tudunk meg sokat három epizód alapján a gyerekkoráról és a miértekről – egy tőről metszett szociopata, aki tankönyvből tanulta meg, milyen a jó CEO. Ez azonban nem segített megmenteni a vállalatát a hazugságai által kijelölt végzetétől.

A Hulu sorozata egy podcasten alapszik, amely részletesen feltárta a Theranos-ügy aspektusait. A vállalatot 2015-ben a The Wall Street Journal egyik riportere buktatta le, 2019-ben pedig az HBO A feltálaló: Vérszomj a Szilícium-völgyben címmel már feldolgozta a sztorit egy remek dokumentumfilmben. A minisorozat most beenged minket a kulisszák mögé és a szilárd tényeken túl személyes oldalról igyekszik megmutatni a felemelkedést és a bukást. Nem igazán akarja, hogy különösebben azonosuljunk a főszereplővel (sokszor ki is nevetteti), de láthatjuk, milyen akadályok álltak előtte, és milyen simlis húzásokat kellett intéznie ahhoz, hogy a víz felszínén tartsa vállalkozását. Mert félreértés ne essék:

Holmes elsősorban milliárdos akart lenni, így a páciensek megfelelő tesztelése vagy a munkatársakkal történő megfelelő bánásmód nem szerepelt a repertoárjában.

Sajnálatos is, hogy az első három epizódban még nem láthatjuk igazán, milyen volt a révbe ért Elizabeth Holmes, aki már magabiztosan uralja saját birodalmát és könnyű szerrel lavíroz önnön hazugságfolyamában. Amanda Seyfried első pillantásra nem a legjobb választás erre a szerepre, de szépen megbirkózik a feladattal – a figura hangját például elképesztően eltalálta. Mellette olyan színészek tűnnek fel, mint William H. Macy, Stephen Fry, Laurie Metcalf, Michael Ironside vagy a Lostból ismert Naveen Andrews. A szem azonban végig Seyfriedre szegeződik, aki úgy tűnik, meghálálja ezt a lehetőséget.

Holmes gépével, az Edisonnal ellentétben A kibukott viszont jobban festene egy kisebb formátumban. A nyolc részes minisorozat ugyanis túl soknak tűnik ehhez a sztorihoz annak ellenére, hogy epizódról epizódra izgalmasabb és arcpirítóbb a történet, amit látunk. Nem is ez az utolsó mozgóképes adaptációja az eseményeknek: Adam McKay hamarosan egész estés mozifilmet gyárt majd a balhéból, ott pedig Jennifer Lawrence alakíthatja a Forbes 2014-es listája szerint a legfiatalabb self-made női milliárdost.

A Theranos-ügy a dokumentumfilm alapján inkább szól a Szilícium-völgy és a techvilág messiásvárásáról, mintsem arról, az egyes emberek a történetben milyen aljasságokat követtek el, és hogy vertek át embereket éveken keresztül – köztük a saját vállalatuk befektetőit.

A kibukott egyelőre inkább a bizonyítani akarás és a becsvágy nyomán elkövetett bűnökre fókuszál,

miközben cseppet sem teszi elfogadhatóvá vagy átélhetővé azt, amit a karakterei csinálnak. Van az a helyzet, amikor valaki akkorát álmodik, hogy annak börtönbüntetés lesz a vége. Ez a megváltás nem jött be, és talán vannak újak, akikről majd kiderül, mekkora blöfföncök (igen, rád nézek, Elon Musk!) – róluk is a történelem mond majd ítéletet.

Szécsényi Dániel

Szécsényi Dániel a Magazin és Kritika rovat szerkesztője. Kedvencei a morális kérdéseket feszegető filmek, a kamaradarabok és az igényes blockbusterek.

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!

Podcast

Hirdetés

Hirdetés