Sorozat

Mélyből tör fel a magasba – The First

Melankolikus, már-már meditatív hangulatú sorozattal érkezett a Kártyavárat is készítő Beau Willimon. A Hulu sorozata, a The First egy Mars-expedíció előkészületeit mutatja be a politikai drámák realizmusával. Pilotkritika.

Ambivalens érzéseket kelt a The First első epizódja: ritka az ennyire földhöz ragadt történet egy ekkora projekttel kapcsolatban, mint a Marsra utazó űrprogram. Az égbe kívánkozó, az emberiség történelmének egyik legnagyobb felfedezésére készülő asztronauták, technikusok, tervezők és egyéb háttérszereplők egy emberként ünneplik félve az öt űrhajós kilövését. A projekt igazgatója (Natascha McElhone) mosolyt hazudva próbálja leplezni idegességét, a leváltott egykori parancsnok (Sean Penn) pedig otthonról követi az eseményeket.

Minden szépen működik: babonától félve érmét csókolgatnak, viccelődnek a szűkös űrkabinban, érzékeny búcsút vesznek – az egész világ szeme a rakétát figyeli. Az öröm azonban nem tart sokáig, mert a Földet elhagyni készülő rakéta félúton felrobban és a lángok martaléka lesz.

Nem gyenge húzás a The First részéről egy ekkora gyomrossal kezdeni a történetet. Meglepő volt, hogy a Mars-járó program már a célegyenesben van az epizód elején, ám a fordulat után sehol sem találjuk az űrhajósfilmekre jellemző optimizmust és a felfedezés iránti lelkesedést.

A The First csak ürességet, gyászt és céltalanságot mutat, és ez alól nem ment fel a rész végére sem.

Több szempontból is rendhagyó nyitást láthattunk a Hulu sorozatától, hiszen ismeretlen karakterek reagáltak ismeretlen figurák halálára, mégis működött a dráma. Lehet, hogy azért, mert a valóságban is volt már példa ilyen balesetre – gondoljunk csak a Columbia űrrepülő 2003-as incidensére. A másik indok a színészek remek játéka: Sean Penn mágnesként vonzza magára a tekintetet, karizmatikus jelenléte még arról is elvonja a figyelmet, hogy figurájáról nem derül ki az égvilágon semmi. A Kaliforgiában is látott Natascha McElhone a projekt igazgatójaként pedig nehéz feladatot kapott, de az eddig látottak alapján sok rétegét be tudja majd mutatni az érzelmeit mélyre fojtó – vagy szociopata – cégvezetőnek.

A The First egyelőre nem vonja be a nézőket a történet előzményeibe. In medias res kezdése azt eredményezi, hogy kérdéseket tegyünk fel a szereplők kapcsolatairól, hátteréről; továbbá érdeklődjünk az események kimenetelével kapcsolatban. Most ugyanis szükség van egy új csapatra és irányvonalra, ez pedig hatalmas feladat. Egy ekkora kudarc után mégis hogy képes a szakadékból olyan magasra repülni a NASA, hogy az emlékezet legnagyobb utazását valósítsák meg? És mindezt tudják-e érdekesen tálalni?

Úgy vélem, hogy az első epizódoknak az a feladata, hogy felállítsák a sakktáblát.

Karaktereket felületesen bemutassanak, konfliktusoknak megágyazzanak, rejtélyeket vezessenek elő és ábrázoljanak egy hangulatot, mely megkülönböztethetővé teszi a történetet. A The First többnyire sikeresen abszolválja ezeket a pontokat, mégis nehéz számomra rávágni, hogy be akarnám falni a következő részeket. Mégiscsak egy – mind látványban, mind színészi és rendezői munkában – moziminőségű tévésorozat, ám cselekményében egyelőre elég vékony. Az ígéret az, ami megtartja a figyelmet: az, hogy a Gunman óta a kipattintott testét mutogató Sean Penn eljut-e a Marsra, és ennek milyen ára lesz.

https://www.youtube.com/watch?v=ngl2W_VLp1o

Látom előre, hogy Beau Willimon sorozata további céges meetingekből, személyes vitatkozásokból és sérelmek egymáshoz vágásából áll majd, és az űrutazásból nem sokat kapunk. Ám, mint minden utazásnál, nemcsak a cél az érdekes, hanem az út is, ahogy eljutunk oda. Itt ezt az utat láthatjuk, mely nem egy vidám, kéz a kézben bandukolás, hanem egy kőkemény játszma az idegekkel. Sok lépést kell még tenni azért a kis lépésért az emberiségnek.

Szécsényi Dániel

Szécsényi Dániel a Magazin és Kritika rovat szerkesztője. Kedvencei a morális kérdéseket feszegető filmek, a kamaradarabok és az igényes blockbusterek.

Podcast

Hirdetés

Hirdetés