Sorozat

Bélyeg nélkül – Levél a királynak

A Levél a királynak (The Letter for the King) a Netflix újabb próbálkozása, hogy elcsábítsa a fantasy szerelmeseit. Évadkritika.

A The Letter for the King egy Hollandiában közkedvelt ifjúsági regény, a Tonke Dragt azonos című fantasy történetének adaptációja, amiből aztán az eredeti sztoritól jócskán eltérve, brit szereplőgárdával készített sorozatot a Netflix.

A középkori fantáziavilágban három ország, az északon elterülő Dagonaut és Unauwen, és a déli Eviellan közt már régóta dúl a konfliktus. Főhősünk, a fiatal Tiuri (Amir Wilson) lovagnak készül, amikor egy küldetés hullik az ölébe. El kell juttatnia egy fontos levelet az unauweni királynak, mielőtt még túl késő. Útja során segítőkre és társakra talál, akadályokat küzd le, újdonsült ellenségeitől menekül, sőt, ahogy az lenni szokott, még önmagával is meg kell küzdenie. Tiurinak és társainak meg kell akadályozniuk Viridian (Gijs Blom), a gonosz herceg szörnyűséges tervét. Viridian a déli Eviellant leigázva most apja, az északi király ellen fordul. A végső cél természetesen a világuralom, és ehhez illően jó párszor elhangzik, hogy a „sötétség közeledik”. Szerencsére Tiuriról kiderül, hogy varázsereje van, sőt, mi több, valószínűleg ő a Kiválasztott.

Ez mind szép és jó, de érdekfeszítőnek csak hellyel-közzel mondható.

A The Letter For The King egy felvizezett kalandregény, ami egy helyben toporog és nem igazán tudja, melyik irányba induljon el. Hiányzik belőle a Trónok harca éle és merészsége, a The Dark Crystal lenyűgöző látványvilága vagy akár a Vaják mitikus flórája és faunája.

A hasonlítgatás nem szép dolog, de a Netflix a saját fejére hozta a bajt, hisz egy ilyen fantasy-dömping idején igencsak megnőnek az elvárások. A főként tinédzserekből álló szereplőgárda – ami a sorozat megkülönböztető jegye is lehetne – elég rizikós vállalás, ami akár be is válhatott volna, de végül csak egy kiaknázatlan lehetőség maradt.

Mert a tinikarakterek megformálása sem más, mint tipikus: mindannyian talpraesett, nagyszájú kamaszok, akik a felnőttekkel is simán felveszik a versenyt. Így is ők a legérdekesebb szereplők: van a belevaló, kemény Iona (Thaddea Graham), a jámbor és csendes Foldo (Jack Barton), a folyton viccelődő, lantos Jussipo (Jonah Lees), és az öntelt gazdag srác, Arman (Islam Bouakkaz).

Ennek tükrében jogosan merül fel a kérdés: kinek szól ez a sorozat?

Az együgyűsége miatt gyerekmesének is simán beillik, ráadásul a készítők különösen vigyáztak arra, hogy semmi olyan ne legyen benne, ami nem gyerekeknek való. Az viszont mintha kiment volna az írók fejéből, hogy a felnőttekhez is szóljanak.  A párbeszédek így sokszor szájbarágósak, inkább kommentálják a cselekményt, ahelyett, hogy kiegészítenék, és a poénok sem elég erősek ahhoz, hogy a hátukon vigyék el a sorozatot.

De a legnagyobb baj, hogy a The Letter For The Kingből hiányzik a fantasy műfaj varázsa. Nincs mögötte se színes folklór, se komplex univerzum. Ez azért is meglepő, mivel a sorozat készítője, William Davies az Így neveld a sárkányodat forgatókönyvírójaként már tapasztalt a zsánerben.

A háttérmitológia hiányából következik, hogy a látványvilág sem túl egyedi,

inkább klisé-szerű, néha olyan érzésünk van, mintha ezt a füstös kocsmát vagy azt a macskaköves utcarészt láttuk volna már valahol. Igaz, Új-Zéland hegyei és völgyei és Csehország kastélyai idilli hátteret biztosítanak, és a CGI-mágia is elég jól néz ki.

A cselekmény elég kiszámítható, nem tartogat meglepetéseket. Nehéz nézőként sokadik alkalommal is lelkesedni, amikor a főhős megint csak csodával határos módon menekül meg az üldözői elől. Ez egészen az ötödik epizódig tart, amikor egy (kissé erőltetett) fordulatnak köszönhetően felgyorsulnak az események, és a sorozat végre megtalálja önmagát.

A sztori egyébként rengeteg bejáratott motívumot használ fel, egyik a sokat kritizált „bury your gays” trope. A sorozat egyik legszívmelengetőbb jelenetében két fiú flörtöl egymással, ami után persze rögtön ki is nyírják egyiküket. Furcsa szokás a meleg szereplők közti szerelmi szálakat tragikus elvágása, ami túl gyakori jelenséggé vált a képernyőnkön az utóbbi években.

A The Letter For The King gyermeki bájával nem igazán tud labdába rúgni a többi fantasy-óriás mellett. Sok az elvarratlan szál, ami második évad lehetőségét sugallja, és ki tudja, Netflix algoritmusának nem tesz-e majd jót egy tinifantasy-széria.

A sorozat a Netflixen látható.

Takács Janka

Janka a párizsi Sciences Po egyetem média és kommunikáció szakán végzett, marketinges szakemberként dolgozik. Mozifüggő, legfőképp a régi hollywood-i filmeket és az indie filmeket kedveli, de egy ütős filmzenével bármikor le lehet venni a lábáról.