Sorozat

Jégbe fagyott titkok – True Detective: Night Country

True Detective-Jodie Foster-Kali Reis

A True Detective (A törvény nevében) 4. évada, a Night Country a fagyos, sötét Alaszkában mossa el a racionalitás és irracionalitás határait.

Minisorozatnak indult, de a lehengerlő nyitóévadot követően antológia lett belőle. A törvény nevében éppen tíz éve debütált az HBO-n, a Matthew McConaughey és Woody Harrelson főszereplésével készült első évad pedig azóta is meghaladhatatlannak bizonyult. Nic Pizzolatto története két idősíkon halad, amelyek egymásba csavarodva festenek nyugtalanító képet az amerikai Dél okkult, lecsúszott és kiábrándító közegéről. A bűnügyi történetet McConaughey karakterének keserű, egzisztencialista filozofálása és a rituális gyilkosságokat övező, titokzatos, hátborzongató külsőségek tették legendássá – tömegek találgatták hétről hétre, mit jelenthetnek a nyomok és kinél futhatnak össze a szálak.

A második évad a közmegegyezés szerint nem ért fel az első egyediségéhez, a harmadik pedig ugyan kritikailag sikeres lett, de feleannyian nézték, mint az első kettőt. Összességében tehát az előző két felvonás jóval kisebb hullámokat vetett, mint a legendás első – a most érkező negyedi évadnak bizonyítania kell, ennek érdekében pedig jó érzékkel nyúltak vissza az alkotók a kezdeti, jól bevált recepthez.

Négy helyszín, négy bűnügy, négy nyomozópáros – bár Nic Pizzolatto ezúttal csupán executive producerként dolgozott a sorozaton, az új alkotó, Issa López azonban nemcsak a sorozat kellékeit, hanem a mondanivalóját is sikeresen átörökítette. A jóformán ismeretlen mexikói rendezőnő (korábban egy fesztiválon láttuk az egyik filmjét) nyilatkozta is, ami első pillantásra is egyértelmű: a Night Country címet viselő új évad az első évad antitéziseként értelmezhető.

A füllesztő, napégette, férfiak uralta Délről a jeges, sötét Északra, Alaszkába költözünk.

A sorozat eddig is illusztrációja lehetett a hollywoodi diverzifikációs folyamatoknak (két, fehér férfi után a második évadban megjelent egy női, a harmadikban pedig egy fekete, férfi nyomozó). Az új évadban két női nyomozót kapunk, az örökké morcos, fehér, ateista Liz Danverst (Jodie Foster) és a hasonlóan kemény, részben indián származású, a szellemvilággal élénk kapcsolatot ápoló Evangeline Navarrót (Kali Reis). A karakterek, illetve a köztük feszülő ellentétek szintén az első évad dinamikáit idézik – ahogyan az is, hogy hamar kiderül: egy régi, megoldatlan bűnügy összefüggésben lehet az újjal. Ezúttal a múltbéli esetet egy őslakos aktivistanő halála, a jelenbélit pedig egy sarkköri kutatóállomás összes tudósának nyomtalan eltűnése adja. Az első epizód végére hatukat rémülettől eltorzult arccal, meztelenül, jéggé fagyva találják meg a hómezőkön. Még mindig krimi vagy már horror, amit nézünk?

A True Detective: Night Country legfőbb erénye a helyszín- és időpontválasztás. Miközben ezeket a sorokat írom, odakint 1°C van, és bár már túl vagyunk a tél legrövidebb nappalain, lement a nap is. Valószínűleg most a Night Country még nyomasztóbb és átérezhetőbb néznivaló, mint verőfényes, nyári napokon. A hat epizód ugyanis abban a két hétben játszódik, amikor az alaszkai kisváros teljes sötétségbe borul. December közepén egyszer csak lemegy a nap, és nem jön fel többé – ebbe az időszakba esik az egyébként boldog karácsony és szilveszter is, fényfüzérek díszítik a házakat, de a vérfagyasztó halálesetek fenyegetővé teszik a sötétséget. A nappalok és éjszakák közötti határ teljesen elmosódik, nincsenek napszakok, fogalmunk sincs, hány óra lehet – csak abból sejthetjük, hogy éjszaka van (maga a fogalom is értelmetlenné válik), hogy a szereplők alszanak.

Ám mivel a rendőrmunka amúgy is folyamatos készenlétet igényel, még ebben sem lehetünk biztosak.

A sötétben a szereplők zseblámpákkal, fejlámpákkal, reflektorokkal vagy az autók fényszóróival világítanak, ezek a fényforrások azonban korlátozott perspektívát nyújtanak, ami szépen rímel a nyomozás nehézségeire és a sorozat mondanivalójára. Danvers és Navarro sötétben tapogatóznak, nem tudják a valóság egészét befogadni. Csak annyit, amennyi a lámpa fénykörébe esik – azon kívül, a sötétben pedig bármi rejtőzhet. A saját démonaik is.  

Nemcsak a két rendőr karakterében, hanem témájában és – mint végül kiderül – a bűnügyek megfejtését tekintve is aktuális a True Detective: Night Country. Nemcsak a nők általában, hanem kifejezetten az őslakos nők érdeklik, illetve az ipari környezetszennyezés is képbe kerül a településen található bánya miatt. Az őslakosok pedig ismét játékba hozzák a misztikumot: a hiedelmek, baljós szimbólumok, a látomások, illetve a hangsávot meghatározó nyögések, kántálások, suttogások sajnos gyakran egyszerű jump scare-ekbe futnak ki és önismétlővé is válnak, de kétségkívül hatásosan rémisztgetnek. Ugyanakkor éppen ebben marad el a negyedik évad az elsőtől: filozófiailag egyértelműbben sekélyesebb, átgondolatlanabb, így a felszín alatt kevésbé maradandó, mint remélhettük. Az utolsó részben elhangzik, hogy a történetek csak történetek –

a Night Country is csak egy történet, amely beszél mentális egészségről, gyászról, magányosságról, bűnről, a természet és ember, illetve ember és ember viszonyáról, de nem nyit meg váratlan mélységeket.

Issa López érezhetően törekedett rá, hogy az eddiginél több szereplőt mozgasson, akiknek kidolgozott háttértörténeteket ad, ám ettől még a történetmesélés nem lesz komplexebb. Az évad dramaturgiailag megkérdőjelezhető döntéseket is hoz (egy váratlan árulás, a klasszikus „az ügy le van zárva, hagyjátok abba a nyomozást”-fordulat, illetve az utolsó részig gyakorlatilag semennyit nem halad a felderítés), és nem varr is el minden szálat. Ezt az alkotók bizonyára elgondolkodtatónak szánták (el is hangzik, hogy vannak dolgok, amikre nem kaphatunk választ), a Night Country mégsem kattan össze teljesen a végére, ahogyan azt egy aprólékosan kidolgozott évadtól várhatjuk. Jót tett volna neki, ha a szereplők időnként higgadtabban átbeszélik, mit tudnak eddig és ki kicsoda – néha ugyanis nehéz észben tartani, hogy egy-egy ismeretlen név (akinek gazdáját sokáig nem látjuk) hogyan merült fel, hogyan kapcsolódik az ügyhöz. De végül is mindegy is, hiszen amilyen váratlanul jött, olyan hirtelen ki is kerül a történetből az illető.

A Night Country tehát a legenda státuszra valószínűleg hiába pályázik, de ettől függetlenül kellemes néznivaló. A helyszínválasztás mellett a legegyedibb vonása a világképe, amelyben megfér egymás mellett a racionalitás és az irracionalitás. Az X-aktákat idéző helyzetben Danvers és Navarro mintha két külön világban élne: a sorozat nem dönti el, hogy létezik-e a természetfeletti, de akik hisznek benne, azoknak vannak látomásaik. Sőt, néha még azoknak is, akik nem hisznek. Ugyanakkor a látomás csak látomás – nem bizonyítja a transzcendens létezését, a saját bensőnkből fakad. A szereplők – nem csak a nyomozók – olyasmikkel is találkoznak, amiket egyformán tekinthetünk képzelődésnek és valóságnak is. És tulajdonképpen mi a különbség a kettő között? A Night Country kompromisszumos végkifejletében ugyan kiderül, hogy a tudóshalálhoz vezető, természetfelettinek tűnő esemény mögött is emberek álltak, tehát nem A dolog remake-jét láttuk.

De az is világossá válik, hogy a saját félelmeink ugyanolyan halálosak lehetnek, mint bármilyen fizikai fenyegetés.

Bár a korábbi évadok nyomozóinak is voltak fekete foltok a múltjában és jelenében, Danvers és Navarro talán náluk is öntörvényűbbek, kezelhetetlenebbek, elszigeteltebbek. Rendőrként és a magánéletükben is áthágják a határokat – így a magyar cím már nem is igazán illik A törvény nevében negyedik évadára. Ezek a rendőrök nem a törvényt, hanem az igazságot szolgálják – ez az irány pedig már egy új sorozatnak ágyaz meg.

A True Detective: Night Country január 15-től látható az HBO Max-on, az epizódok hetente érkeznek.

Gyöngyösi Lilla

Gyöngyösi Lilla az ELTE irodalom- és kultúratudomány szakán végzett. Specializációja a szerzői film, a western és az intermedialitás, mániája az önreflexió. Újságíróként és marketingesként dolgozik. A Filmtekercs.hu főszerkesztője.
gyongyosililla@filmtekercs.hu

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
1 hozzászólás
Oldest
Newest Most Voted
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!