Sorozat

Véresen egyszerű vagy nagyszerű? – The Passage

Nincs annyi vér a világon, amennyi a vámpír a popkultúrában – a téma Bram Stoker óta kiapadhatatlan. Ezúttal a Fox sorozatában, a The Passage-ban a vérszívók az emberiség túlélésének zálogát jelenthetik. Pilotkritika.

A vámpírokkal ritkán lehet melléfogni a kisképernyőn is: a True Blood – Inni vagy élni hagyni, a Boszorkányok elveszett könyve, a Vámpírnaplók vagy annak legújabb kistestvére, a Legacies – A sötétség öröksége után is van még vér a témában. A The Passage 10 részesre tervezett első évadja Justin Cronin regénytrilógiájának azonos című első darabjához kötődik laza szálakkal. A történet középpontjában egy kislány, Amy Bellafonte (Saniyya Sidney) áll, akinek a betegségeknek kitett emberiség megmentésének szerepét szánják a Project Noah kieszelői. A terv a következő: megfertőzik vámpírvírussal, amit gyerekként feltehetően mellékhatások nélkül tud majd befogadni. Brad Wolgast (a tökéletes középszerű Mark-Paul Gosselaar) kapja a feladatot, hogy hozza be a kislányt, aki nem hiányzik senkinek.

Hát nagyjából idáig jutunk az első részben: Brad mit sem sejtve a vállalat valódi terveiről, úgy dönt, inkább biztos helyre viszi Amyt – persze ezt nem nézik jó szemmel a megrendelői. Nehéz még túlságosan sokat mondani a szériáról az első rész alapján – annyi azonban bizonyos, az alkotók felkeltették az érdeklődésemet.

A produkcióban executive producerként résztvevő Ridley Scott nevével hirdetett The Passage mindent megtesz a jó nyitányért: látványos és hatásos nyitószekvencia, eszméletlenül trendinek számító vámpírtematika, remekül adagolt akció, elhintett romantikus szál, szerethető főhős – tényleg csak egy kutya hiányzik már, hogy mindenkinek feküdjön a tévés veteránoknak számító Jason Ensler és Marcos Siega rendezte első epizód. Ramsey Nickell és Byron Shah operatőrök magabiztosan játszanak a színekkel is: a labor jéghideg tereibe jó érzékkel elhelyezett vörösök és az Amy közelében hirtelen meleg árnyalatokba váltó felvételek beszédesen sugallják az erőviszonyokat.

Tisztességes iparosmunkát látunk:

semmi váratlan, semmi újszerű, az ismert paneleket azonban magabiztos kézzel tették össze az alkotók – és ha tudnak valami izgalmas fordulatot hozni a karakterek fejlődésébe vagy magába a cselekménybe, akár még jól is elsülhet a dolog.

Tehát a nagy kérdés, hogy mit tud kihozni az alapanyagból Liz Heldens, a korábban olyan sorozatokért íróként vagy showrunnerként felelős kreátor, mint a Friday Night Lights – Tiszta szívvel foci, Mercy angyalai és a Megtévesztés. A történet alapjául szolgáló regénytrilógia Amy 1000 (!) évét meséli el – a cselekmény nagyobb része a jövőben játszódik –

mozgásterük tehát biztosan van az alkotóknak.

Annál is inkább, mert remek központi figurát találtak Saniyya Sidney személyében, aki meglett, 12 éves kora ellenére tapasztalt motorosnak számít a filmszakmában: láthattuk már a Kerítésekben, az Amerikai Horror Storyban és A számolás jogában is, és aki most simán játssza le partnereit.

Molnár Kata Orsolya

Molnár Kata Orsolya

Molnár Kata Orsolya a Filmtekercs főszerkesztője és egyik alapítója. Geográfusként végzett, majd szabadúszóként írt. Miközben filmes diplomáján is dolgozik, saját PR ügynökségét építi. Specializációja a képregényfilm, a sci-fi és a távol-keleti filmek. kataorsolya@filmtekercs.hu

Podcast

Hirdetés

Hirdetés

VlogTekercs

A szuperhősök már ezerszer megmentették a világot a moziban. Mi a helyzet a tévével?

A VLOGtekercs ebben a hónapban a képregényadaptációk közül azokkal foglalkozik, amik nem a mozit célozzák. A tévében és a streaming-szolgáltatókon sorra érkeznek azok a képregényfeldolgozások amik valamilyen módon különlegesek, ráadásul nem csak saját kategóriájukban. A szuperhősök már meghódították a teljes popkultúrát, beleértve a kiképernyőt is, most megmutatjuk, hogyan!

Műsorvezető: Németh Míra

Szöveg: Vida László

Vágó: Nagy Tibor

Főcím: Gyenes Dániel

Projektvezető: Nagy Tibor

Producer: Molnár Kata Orsolya