Sorozat

Robotok vagyunk, csak még nem tudjuk – Westworld (3. évad)

A lázadást követően a Westworld öntudatra ébredt androidjai a modern civilizáció ajtajain kopogtatnak a kellemetlen üzenettel: a szabad akarat mindenki számára csupán illúzió. A cikk a 3. évad első négy része alapján készült.

A cikk spoilereket tartalmaz a Westworld korábbi évadjaiból.

Jonathan Nolan (A tökéletes trükk, A sötét lovag) és felesége, Lisa Joy sorozata, a Westworld már a harmadik évadjánál jár, de nem dübörög úgy, mint az első szezonnál, és ezt mindenki érzi. A kirobbanó erejű nyitány egy önmagában kerek, lezárt történetet mutatott be, és nagyon érzékletesen magyarázva mosta el a határt ember és mesterséges intelligencia közt. A második évad erre nem igazán tudott lapot húzni, többnyire a már tárgyalt témákat járta újra körül, miközben egyre süllyedt a közhelyes sorozatok dramaturgiájába, közben pedig önmaga paródiájává vált.

A második szezon Westworldjénél nem hatott zseniálisnak az időben elcsúsztatott történetmesélés, és azok a fordulatok sem ütöttek, mikor egy emberi szereplőről kiderül, hogy végig android volt. Hiszen már láttuk ezeket. Nyakatekert történetmesélése, egyre kevésbé szimpatikus karakterei és a véget nem érő húzása a néző agyának, visszatetsző élménnyé tette még az izgalmas csavarokat is. Ám volt benne egy-két olyan gondolatmenet, melyre lehet építeni, és az önmaga zsenialitásában fürdőző koncepciót is vissza képes fordítani egy szerényebb, fogyaszthatóbb formulába.

Frissítésre volt szükség, és az első előzetesek azt mutatták, Nolan és Joy új vizekre eveznek. A 3. évadban ugyanis elhagytuk a parkot, viszlát cowboykalap!

Megismerjük, milyen az élet az androidok által benépesített mesevilágon kívül. Láthatjuk a betonban fogant, de sterilnek ható metropoliszokat, a Neill Blomkamp robotjaira emlékeztető szervizegységeket, ezek mellett pedig érzékelhetjük a törésvonalat az elit fényűzése és az alsóbb osztály közt, mely utóbbi néha kénytelen a bűn útjára lépni a túlélés érdekében.

Ebben a miliőben találkozunk Calebbel (Aaron Paul), aki egy tragikus sorsú, céltalanul tengődő férfi. Számára kínál lehetőséget a Westworld parkból szökött terminátor, Dolores (Evan Rachel Wood), aki nem lacafacázik, forradalmat akar. Ellenpontként a jóságos Bernard (Jeffrey Wright) és Maeve (Thandie Newton), akiknek célja megakadályozni Dolores tervét.

A harmadik szezon a helyszínváltás ellenére ugyanolyan sután indul, mint az előző évad. Mivel be kell mutatni az új alaphelyzetet, a sorozat a már rá jellemző, unalomig ismert misztikummal él – gyakran azt se értjük, kiket látunk, ők milyen viszonyban vannak egymással, vagy úgy általában, mi történik. Nem lehet biztos a néző semmiben, hiszen akármelyik szereplőről kiderülhet, hogy sötét titkot vagy élőszövettel fedett fémvázat takargat. De nem feltétlenül a néző kevés ahhoz, hogy lépést tartson.

Sokszor az unalmas elmesélésmód és a karakterektől való érzelmi távolság árnyékolja be az élményt.

Az új évad első két része tobzódik a Westworld legrosszabb hagyományaiban. A robotok – akik ugye főszereplőink – legyőzhetetlenek és tulajdonképpen semmi sem árthat nekik, ebből sok fellengzős, pózerkedő jelenet is születik. Ám a sorozat ontja ránk az új karaktereket, akiket nincs időnk igazán megismerni, mert csak sakkfigurák a táblán. Vadonatúj ellenfelek, oligarchák, azok baráti és érdekkörei, eddig nem látott családtagok bukkannak fel.

Egy-egy epizódok erejére pedig olyan szereplőket hoznak vissza, akik már nincsenek életben, és igazi funkciója sincs a megjelenésüknek azon kívül, hogy expozíciót okádjanak a gyanútlan nézőre. Nem is beszélve olyan apróbb momentumokról, mint az a szemérmetlen cameo a második epizód közepén, az a bizonyos két személy felbukkanása garantáltan kidob mindenkit az élményből.

Ám a bevonódás igazi hiányát a főszereplőknél kell keresni. Az elszánt pszichopata Dolores és az irritálóan mindenható Maeve femme fatale párharca önmagában gyenge ideológiai alapon nyugszik. Míg Dolores egyfajta Malcolm X-ként akar faji háborút generálni, addig Maeve-et is csak erős idézőjelekkel lehet filantrópként beállítani – sokkal inkább Bernard lehet az, aki Martin Luther King robot megtestesítője lehet.

Ám a kezdeti tünetek ellenére Nolan és Joy úgy tűnik, tanultak a korábbi hibákból, és a harmadik-negyedik epizódra már azt a benyomást keltik, összeszedettebb és fókuszáltabb évadot fogunk látni.

A bevezetés után egyetlen konfliktus köré tereli szereplőit, így könnyebb rákapcsolódni a sztorira. Nincs időben elválasztott mellékszál, csak azok a gondolatok és kérdések, amik a Westworld alapjait képezték. Arról nem is beszélve, hogy idén csak nyolc epizódot kapunk, és egyelőre egyik sem érte el egy játékfilm hosszát. Tömörítenek, és világosabban kommunikálnak.

2016-ban láthattuk, hogy az emlékezéssel, tapasztalással öntudatra ébredhetnek a mesterséges lények. 2018-ban lerántották a leplet, hogy a park egy hatalmas felmérés volt a Delos cég számára, amely képes volt a játékvilágon belül megvizsgálni az emberek döntéshozatalait, és saját profilokat gyártottak belőlük. 2020-ban pedig ott tartunk, hogy a robot akár képes lehet túlnőni az emberen.

Mert mi az ember a modern korban? Külső behatások, a média, a reklám, a technológia alapján a tudatalattinkban kódolt döntéseket hozunk meg. A Delos pusztán a megfelelő mennyiségű empirikus adat alapján képes bárkiről megmondani, hogyan fog cselekedni – még azt is, hogyan végezne az életével. A gép és ember közti határ mostanra már láthatatlan.

A gyártószalagon előállított androidok és a tömeg úgy viszonyul egymáshoz, mint a homo sapiens és a neandervölgyi – ahhoz, hogy az egyik túléljen, a másiknak buknia kell.

A Westworld az átültethető emberi tudat és a mesterséges intelligencia kérdései mellett korunk társadalomkritikáját is igyekszik beleszőni a cselekménybe, miközben a jelenidő egyik legfeszegetőbb kérdését, az elit és a társadalom elmaradottabb részei közti törésvonalat is felhelyezi a palettára. A harmadik évad nem csak kérdőjelekkel, de feldobott témákkal, és lehetőségekkel indul – már csak az a kérdés, a Nolan-Joy páros miképp csapja le a feldobott labdákat. Fürdőznek majd saját zsenialitásukban ismét, vagy képesek a mögöttes tartalmakat egy érthető, izgalmas és átélhető történetbe csomagolni? A jelek szerint ez még akár össze is jöhet.

A sorozat harmadik évada az HBO GO-n látható.

Szécsényi Dániel

Szécsényi Dániel

Szécsényi Dániel a Magazin és Moziban rovat szerkesztője. Kedvencei az életszagú, morális kérdéseket feszegető filmek, a kamaradarabok és az igényes blockbusterek.

Podcast

Hirdetés

Hirdetés

VlogTekercs

Kilépve a karanténból, de még annak hatása alatt elkészítettük a VLOGtekercs Romantika és nevetés listáját! 12 olyan vígjátékot és-vagy romantikus filmet listáztunk nektek, amit azoknak is látniuk kell, akiket egyébként hidegen hagy valamelyik műfaj. Az egy tucat film között van tinikomédia, animációs film, kicsit alpári, vagy éppen visszafogottabb, de egészen abszurd mozi is, hogy az egész család kedvére válogathasson. Igyekeztünk az elmúlt húsz év filmterméséből válogatni, de volt néhány klasszikus darab, amit annyira a szeretünk, hogy muszáj volt feltennünk a listára. Ráadásul arra is figyeltünk, hogy mindegyik filmet megtaláljátok valamelyik hazai streaming-szolgáltatón!

Inkább elolvasnád?

 

  • Műsorvezetők: Németh Míra, Énekes Gábor
  • Vágó: Nagy Tibor
  • Főcím: Gyenes Dániel
  • Projektvezető: Nagy Tibor
  • Producer: Molnár Kata Orsolya