Sorozat

Emmy 2017, avagy így szurkolunk mi: a sorozatok

Tizenkilenc sorozat alkotói várják, hogy vasárnap éjszaka kihez kerül a tévéakadémia aranyszobra. Hét dráma, hét vígjáték és öt minisorozat versenyez egymással a fő kategóriákban, mindegyik tele jobbnál jobb alkotásokkal, amelyek közül most kiválasztottuk a kedvenceinket. Szurkolás indul!

Azt már tudjátok, mely színészeket és színésznőket látnánk szívesen Emmy színpadán, úgyhogy most jöhetnek maguk a sorozatok. A „Legjobb drámai sorozat” címéért régi motorosként a Better Call Saul és a Kártyavár (House of Cards), kritikuskedvenc újoncként a The Crown, és a pillanatok alatt kultikussá vált Stranger Things van versenyben, no meg a Rólunk szól (This is Us), amellyel hosszú évek óta először képviselteti magát országos kereskedelmi adó ebben a kategóriában (utoljára ez A férjem védelmében című sorozatnak sikerült). Itt van még az HBO legújabb nagy dobása, a Westworld is, és persze a Hulu üdvöskéje, A szolgálólány meséje (The Handmaid’s Tale) is befért a végső hetesbe. De hogy melyiknek kellene nyernie? A fogadóirodák a Stranger Things és A szolgálólány meséje között ingadoznak, mi pedig így gondoljuk:

Sergő Z. András: a Rólunk szólnak kellene nyerni

Néha a legegyszerűbb történeteket a legnehezebb elmesélni. Talán ez lehetne a mottója az NBC This Is Us című sorozatának, amit márciusban itthon a Viasat3 is elkezdett sugározni Rólunk szól címmel. Ez a sorozat tényleg rólunk szól. Olyan általános emberi dolgokat mutat meg a képernyőn mély érzelmeket pengető stílusban, amik segítenek igazán megérteni azok fontosságát. A film két idősíkban játszódik: egy ikertrió születése és gyerekkora az egyik történet (kora ’80-as évek divatja és stílusa nagyon ott van), amit 35 éves koruk eseményeivel váltakoztatnak. Az egészben azonban a legjobb, ahogy ez a két időszak egymással kommunikál. Ha van egy konfliktus, egy régóta meg nem beszélt történet családi történet, vagy bármi zavar az éterben, arra mindig megvan a megfelelő gyerekkori történet, ami megvilágítja: sosincs semmi ok nélkül, és mindig az emberi kommunikáció segít a legtöbbet a kérdések megválaszolásában. A háromgyerekes család szüleit Milo Ventimiglia és Mandy Moore alakítja, a 3 gyerek itthon kevésbé ismert színész. Mégis ez a legjobb:különösebb nagyobb sztár és túlzottan eredeti történet nélkül, viszont tűpontosan megrajzolt karakterekkel és hiteles színészi játékkal is el lehet jutni a legnagyobb sorozatok közé.

Molnár Kata Orsolya: A szolgálólány meséjére szavazok

Az utóbbi év egyik legizgalmasabb tíz epizódját A szolgálólány meséje hozta el nekünk. Korábban, 1990-ben Harold Pinter forgatókönyvéből Volker Schlöndorff rendezett filmváltozatot a disztópiából, mely bár szintén nézhető volt, nyomába se ért az új változatnak, ami friss, aktuális, izgalmas és rendkívül alázatos a könyvvel szemben. Bruce Miller kreátor egy nagyon szépen felépített világot alkotott, ahol az információk apró morzsákként érkeznek, így tartva fenn a figyelmünket az egész évad során. Az új változatban a főszerepet a számomra még korábban ismeretlen Elisabeth Moss alakítja, egy igazi lány a szomszédból, akivel rendkívül könnyű azonosulni. Az általa játszott Offred korábban csak egy nő volt, aki dolgozott, szeretett, nevelte a gyerekét, most meg egy túlélésért küzdő tenyészállat – a színésznő döbbenetes erővel alakítja a düh, a beletörődés, a kétségbeesés és a reménykedés különböző fokozatait. De nem ő az egyetlen, akire érdemes odafigyelni ebben a szériában: Joseph Fiennes, Max Minghella, Alexis Bledel, Yvonne Strahovski és Ann Dowd egyaránt megajándékoz minket emlékezetes pillanatokkal.

Pongrácz Máté: a Better Call Saulnak szorítok

Mikor meghallottam, hogy spin-off készül a Breaking Badhez kissé szkeptikus voltam. Nem voltam benne biztos, hogy egy szórakoztató, de gyakran comic relief szerepet betöltő karakter köré lehet-e épkézláb sorozatot írni. Nos, most már bánom, hogy valaha is kételkedtem a Vince Gilligan – Peter Gould párosban (és a sorozatot jegyző fél tucat íróban). Három év alatt ugyanis a Better Call Saul a televíziós drámaírás mesterkurzusává nőtte ki magát, ami nem csak nem hozott szégyent a „nagytestvérére”, de minden szempontból méltó hozzá. A harmadik évadra eszkalálódó, zseniálisan végigvitt testvérviszályával pedig a sorozat újabb csúcsot ért el. És akkor az egyöntetűen remeklő színészgárdáról, vagy elegáns rendezői/operatőri munkáról még nem is beszéltünk.

Szécsényi Dániel: a Westworld fog győzni

Kevés sorozatot követek, de a Westworld koncepciója annyira érdekesnek tűnt, hogy képtelen voltam elmenni mellette. Michael Crichton 1973-as western-sci-fijét dolgozta fel az HBO, azon belül is a híres rendező szintén zseniális testvére, Jonathan Nolan. A Feltámad a vadnyugat egy mai szemmel közepes film, ám a belőle készült Westworld egy hatalmas költségvetésű epikus sorozat lett, mely inkább Isaac Asimov robotikáról szóló regényeivel ápol kapcsolatot, mint korunk mesterséges intelligenciás akciófilmjeivel. A kalandvágyó gazdagok számára készített vadnyugati park történetében a szolgáltatásokat nyújtó androidok változni kezdenek, mellyel teljesen új tétje lesz a Westwordbeli játéknak. A forgatókönyv kiválóan tartalmaz fordulatos elemeket és lételméleti filozófiákat, miközben egy olyan világot mutat be, amit magam is meg akartam látogatni. Sodortak a részek magukkal, mert a forgatókönyv okos és ígéretes, a megvalósítás pedig pazar. Ha vége lesz a Trónok harcának, biztos vagyok benne, hogy ez lesz az örököse a legnépszerűbb sorozat címének.

Tóth Nándor Tamás: a Stranger Thingsnek nyernie kell!

A Stranger Things váratlanul nagy sikerét nehéz megérteni. Adott egy misztikus sorozat, ami a nyolcvanas években játszódik, és nagyjából minden korabeli Spielberg-, Craven- és King-inspirációt átemel, ami csak létezik. Egy New England-i kertvárosban játszódik, ahol furcsa dolgok történnek – de a műfaj rajongói számára azért nem annyira furcsák. A sikeres recept megoldása nem az, hogy az inspirációként felhasznált alkotásokat a mai huszonéves generáció egyszerűen nem látta (vagy csak nagyon fiatalon). Nem, a Duffer-testvérek sikerének kulcsa – mint a sorozatok esetében minden esetben – a karakterekben rejlik. Elképesztően szeretni való gyerekek, aránylag normális tinik és kiváló színészek által megformált felnőttek küzdenek a misztikus lények ellen. De talán az egész nem ment volna az Elevent játszó Millie Bobby Brown nélkül, aki félelmetesen erős karizmával szinte az egész műsort elviszi a hátán. Miatta nyerniük kell!

A legjobb drámák

Jól látszik, a drámák versenyében nem jutottunk dűlőre, itt tényleg nehéz dolga lesz a szavazóknak is. A vígjátékoknál sokadszorra tér vissza a Modern család (Modern Family), a Szilícium-völgy (Silicon Valley) és Az alelnök (Veep), de ott van a Feketék fehéren (Black-ish), az Unbreakable Kimmy Schmidt, a Master of None és az új kedvenc Atlanta. De hogy melyiknek kellene nyerni? Mi nekik szurkolunk:

Kajdi Júlia: a Master of None győzelmének örülnék

Aziz Ansari bármennyire is minden értelemben a hátán viszi a sorozatot, nem csak ő miatta érdemes a figyelemre és a győzelemre a Netflix alkotása. Ennyire őszinte, jó ütemben hangnemet váltó, emberi, földhöz ragadt és bájos sorozat jó ideje nem bukkant fel a mezőnyben. A Master of None komoly témákat is érint, de sosem szájbarágósan: milyen melegnek lenni, milyen indiaiként panelkaraktereket eljátszani, milyen az ember kapcsolata 30 év felett a szüleivel. Életszagú, nagyon vicces és legalább annyiszor szívbemarkolóan kiábrándító. A központi kérdés a barátok és a kaján kívül egyértelműen a szerelem megtalálása, addig pedig az összes többi kapcsolat, randi, próbálkozás. Nincs ember a földön, aki ne tudna legalább egy-egy részhez mosolyogva azonosulni és csendesen bólogatni: bizony ilyen az élet.

Tóth Nándor Tamás: az Atlantának kell nyernie

Eldobtam az agyam az Atlantától, pedig voltaképpen nem találja fel a spanyol viaszt, egy társadalmi szatíráról van szó csupán. Mégis képes új, igazán y-generációs stílusban megközelíteni a többségi társadalom és a kisebbség viszonyát. A sorozat kreátora, Donald Glover rácsodálkozással kevert cinizmussal szemléli a kirekesztést, mint tanult társadalmi magatartásformát (később ezt járatja csúcsra a Tűnj el!). És közben az abszurdtól sem riad vissza – gondoljunk a fekete bőrű Justin Bieberre! Ráadásul furcsa azt mondani egy sorozatról, hogy epizodikus, de tényleg az, az egyes részek csak halványan kapcsolódnak össze. Szóval összességében az Atlanta pont annyi innovációt visz a szatíra műfajába, amennyitől az még szórakoztató marad. Ahhoz pedig, hogy még több ilyen széria készülhessen, nyernie kell, úgyhogy hajrá Atlanta!

A minisorozatok és limitált sorozatok versenyében ott van az Albert Einstein történetét bemutató Géniusz (Genius), a Fargo újabb fejezete, a Hollywood aranykorába repítő A viszály (Feud: Bette and Joan), valamint az HBO két sikere, a Hatalmas kis hazugságok (Big Little Lies) és az Aznap éjjel (The Night Of). Hogy melyik győzelemnek örülnénk legjobban?

Németh Barna: A viszályt szeretném győztesnek

Nehéz helyzet ez, mert az Aznap éjjel fontos, a Hatalmas kis hazugságok pedig egy igazi színészparadicsom, de a Fargo harmadik felvonását is szerettem – viszont A viszály volt az, ami már az első részével berántott ebbe a végtelenül izgalmas korszakba. Egyébként is szeretem a kulisszák mögé vezető történeteket, ez pedig egy számomra nagyon kedves film, a Mi történt Baby Jane-nel? forgatására vezet el, miközben megelevenednek a korszak nagyjai, problémái, szokásai, aprócseprő dolgai, ráadásul kiváló színészek tolmácsolásában. Nagyszerű élmény volt, le a kalappal az alkotók előtt.

A legjobb vígjátékok

Filmtekercs.hu

A Filmtekercs.hu Magyarország legnagyobb független online filmes lapja és a te kedvenc újságod.