TéVé

Sorozat terápiás céllal – Rólunk szól (This Is Us)

Mandy Moore és a gyerekek a Rólunk szól 1. évadában

Gyakran az egyszerű történeteket nehéz elmesélni. A Rólunk szól (This Is Us) élő figuráival a kedden indult 2. évad okán elmondom, miért van ilyen ereje.

Könnyen és gyorsan említhetjük oknak, hogy amerikai néplélek velejárója az érzelmek erős kifejezése. Egy ilyen értelmezéssel azonban könnyen és gyorsan elsiklanánk a Rólunk szól igazi erényei felett, amik a tavalyi év egyik legjobb, de legalábbis említésre méltó sorozatává tették a hármasikrek múltbéli és jelenkori történeteit. (Érdekes egyébként: lehet valami a nyelvben is. Amíg az évad eredetiben nézett első felében teljesen természetes volt az „I love you so much!”, addig a szinkronos verzióban nézett utolsó pár részben néhol giccses volt a sok „Szeretlek! Én is!” dialógus.)

Történet amúgy nem sok van. A két szálon futó epizódok egy család életét mutatják meg: az egyik mindig a jelenben játszódik, a hármasikrek 36. születésnapjától kezdve. A másik a születéssel kezdődik és az évad végére nagyjából 16 éves korukig érünk el, bár ez a szál gyakrabban ugrik az időben. A forgatókönyv legjobb tulajdonsága az, ahogy ez a két idősík kommunikál egymással. A három főszereplő testvér személyiségének különbsége – mint minden családban – gyerekkorukból indul. Ha az egyikkel valami történik felnőtt korában, vagy valahogy reagál rá, vagy eszébe jut egy régi történet, azt mintegy „megmagyarázza”, értelmezi az első idősík. A különleges történetszerkesztés pedig újabb lehetséges fordulatokhoz segít.

Milo Ventimiglia a Rólunk szól 1. évadában

A Rólunk szól másik erénye a karakterek kidolgozottsága. Három testvér, három különböző életút: az extra túlsúllyal küzdő Kate (Chrissy Metz), akinek ez személyiségét alapvetően meghatározza. Csupaszív, nagy empátiával bír, de magával nehezen tud mit kezdeni. A színész hatása a hasonló gondokkal küzdő nézőkre mégis terápiás erejű. A jóképű Kevin (Justin Hartley), aki a pilotban – éppen születésnapján – felmond a bugyuta szitkom főszerepében, 36 évesen üresnek érzi az életét. Randall (Sterling K. Brown), a jómódú kétgyerekes családapa éli a keleti parti felső középosztály életét, de éppen születésnapján megismeri igazi apját. Feketeként, örökbe fogadottként fehér mostohatestvérei között mindig is ő volt a különutas. A sokszínű és szórakoztató kiegészítő emberek mellett mégis azért az ő történetük a legfontosabb. Ők azok, akiket még jobban megismerünk, ahogy az epizódok alatt látjuk őket felnőni.

A Rólunk szól – éppen az ilyen meglehetősen általános kerettörténet miatt – nagyon alapvető dolgokat tárgyal. Ráadásul nem fél egészen mélyre ásni.

A Twitter például tele van vallomásokkal, amikben sokan mesélik el, hogyan ismertek magukra a szereplőkben, hogyan változott meg az életük azzal, hogy kaptak némi útravalót. Hogyan küzdjünk meg a különböző másságokkal? Hogyan tartsunk ki egymás mellett a nehézségekben is, és mi van akkor, ha ez nem megy? Mit kezdjünk az életben minket ért traumákkal? Mit jelentenek nekünk az olyan alapvető szavak, mint szeretet, összetartás, család, szülőség, barátság, tisztelet? Mitől leszek az, aki vagyok, vagy akivé lennem kell? A feltett kérdések és ezek a választott szituációk hordoznak magukban némi veszélyt a demagógiára és a közhelyre. A karakterek és a megvalósítás azonban felül tudják írni az ilyen aggályokat.

Milo Ventimiglia és Lonnie Chavis a Rólunk szól 1. évadában

Ugyanakkor nem csak az érzelemmel fog meg, meglehetősen jól adagolja a feszültséget is. Az első részek valamelyikében tudjuk meg, hogy apu már nem él a jelen idejű történetekben, addig azonban ügyesen vezetik elképzeléseinket: vajon miért nem látjuk? Ahogy azt viszont jó sokáig húzza, valójában mi is történt, hogyan halt meg. Noha nem ez a sorozat fő erénye, ebben mégis nagy szerepe van a produkció vezetőjének, Dan Fogelmannek, aki egyébként az Őrült, dilis, szerelem. forgatókönyvírója, de rendezte már Al Pacinót is.

A második évad első része pont egy évvel a tavalyi után kezdődik a valóságban és a film története szerint is, a főszereplők 37. születésnapján. Sajnos az első évadban megszokott tökéletes összhang a két idősáv között az évadpremieren nem kellően mélyrehatóan van meg. Nem érezni, hogy a két fél párbeszédben lenne egymással. Vihar előtti csend jellemzi a nyitó epizódot apja után örökbefogadási terveket szövögető Randall-lel, anyja után énekesi karriert álmodó Kate-tel. A vihar persze megérkezik a cliffhangerrel. Lesz megint miről beszélni.

Justin Hartley és Sterling K. Brown a Rólunk szól 1. évadában

Sergő Z. András

Sergő Z. András alapító, főszerkesztő-helyettes. Közép-Kelet-Európa, különösen a román újhullám, a délszláv és a magyar film követője. Kedvencei a dokuk, a kamaradarabok, sport- és valláspolitika. [email protected]

FM ‘tekercs Podcast

Hirdetés

Weboldalunkon sütiket használunk.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk..